Az európai polgárok és a szellemi tulajdon című, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala által készített, 2020-as tanulmány szerint a fogyasztók nagyon nehezen különböztetik meg a valódi termékeket a hamisítványoktól.
A tanulmány rámutat arra, hogy az európaiak 9 százaléka állítja azt, hogy valamilyen hamisítványt vetettek meg vele. Ezen belül az uniós tagállamok között jelentős különbségek vannak.
Magyarországon 15 százalék a félrevezetett fogyasztók aránya, ugyanez a szám Bulgáriában 19 százalék, Romániában pedig 16 százalék. Az EU-n belül a legalacsonyabb számokat a Svédországban (2 százalék) és Dániában (3 százalék) mérték.
Az Eurostat adatai szerint 2020-ban az európaiak több mint 70 százaléka vásárolt online, emiatt a hamisított termékekkel kapcsolatos bizonytalanság továbbra is fontos szempont az uniós polgárok számára. A hamisítványok az uniós behozatal 6,8 százalékát teszik ki 121 milliárd euró értékben.
A termékhamisítás szinte minden ágazatot érint a kozmetikumoktól és a játékoktól kezdve, a szeszes italokon át, az elektronikai termékekig és a ruházatig.
Kiemelendő, hogy a hamisítványok a fogyasztókra súlyos egészségügyi és biztonsági kockázatot jelenthetnek a veszélyes vegyi anyagoknak kitettség, de más veszélyforrások miatt is.
Christian Archambeau, az EUIPO ügyvezető igazgatója felhívta a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány óta megnőtt a szellemi tulajdont érintő bűncselekmények problémája, mivel megemelkedett a polgárok egészségére és biztonságára további veszélyt jelentő hamis gyógyszerek és egészségügyi termékek száma.
Ez a régóta fennálló probléma a közelmúltban ismét a tíz legfontosabb uniós prioritások egyike lett.
A hamisítás nemcsak a fogyasztókat érinti, hanem jelentős kárt okoz az uniós gazdaságnak is, különösen a kis- és középvállalkozásoknak.
A védjegyekkel vagy szabadalmakkal rendelkező vállalatok a jogaik megsértéséből eredően a forgalmuk csökkenéséről, a jó hírnevük megsértéséről, és a versenyszférában elért előnyük elvesztéséről számoltak be.
Az EU összes középvállalkozásának kevesebb mint 9 százaléka rendelkezik szellemitulajdon-joggal. A szellemi tulajdon nagy előny. A szellemitulajdon-jogokkal, például szabadalmakkal, formatervezési mintákkal vagy védjegyekkel rendelkező vállalkozások egy munkavállalóra jutó bevétele 68 százalékkal magasabb a nem rendelkező cégekénél.
(Forrás: MTI)
