2024-hez képest átlagosan 14%-kal többet tudnak spórolni havonta a magyarok

A kutatás szerint a megtakarítással rendelkezők három jól elkülöníthető csoportba sorolhatók. A legnagyobb, 45 százalékot képviselő réteg kevesebb mint 2 millió forintnyi megtakarítással rendelkezik. Ők ezt az összeget jellemzően készpénzben vagy folyószámlán tartják, havonta pedig átlagosan 55 ezer forintot tudnak félretenni.

A középréteg, amely 2 és 10 millió forint közötti tartalékkal bír, már nyitottabb a befektetések irányába, mégis sokan továbbra is csak megtakarítóként tekintenek magukra. A leggazdagabb réteg pedig, amely 10 millió forintot meghaladó megtakarítással rendelkezik, már diverzifikáltabb portfólióval bír, és havonta átlagosan 363 ezer forintot képes félretenni.

Érdekesség, hogy a leggazdagabbak közel 70 százaléka sem tartja magát befektetőnek, a pénzügyi döntésekben pedig továbbra is az óvatosság és a biztonságkeresés dominál. A legnépszerűbb eszközök továbbra is az állampapírok és befektetési alapok.

Az emberek közel fele a hónap elején különíti el a megtakarítandó összeget, míg a másik fele a kiadások után fennmaradó részt teszi félre. A legfőbb megtakarítási célok között szerepel a biztonsági tartalék létrehozása, a váratlan kiadások fedezése és a családról való gondoskodás, de egyre nagyobb teret nyernek az értékmegőrzési és nyugdíjcélú megtakarítások is. A személyes célok – például utazás, tanulás vagy ingatlanvásárlás – szintén megjelennek a motivációk között.

Ahogy a Haszon megjegyzi, a CIB Bank korábbi, év eleji felmérése szerint csak a magyar lakosság mindössze 53 százaléka rendelkezett bármilyen megtakarítással, tehát a felnőttek csaknem fele (47%) teljesen megtakarítás nélkül élt.