naplemente a pusztaságban

Mi várhat ránk egy új bolygón, ha el kell hagynunk a Földet?

A tudósok rég hangot adtak aggodalmuknak, amely szerint, ha így folyatjuk, nem sokáig van maradásunk a Földön – legalábbis a jelenlegi formában. Bár az optimista megközelítések szerint a helyzet még menthető, az biztos, hogy lépni kell. Mégpedig olyat, ami hatalmas ugrás az emberiségnek!


Szöveg: Lengyel Csilla

A végtelen világűr mint egy meghódítandó, Földön túli vadnyugat számos történetet inspirált, amelyekben az emberiség már kirajzott az űrbe, és különböző bolygókon folytatják fajunk történetét. Azt, hogy ennek nagyobb a realitása, mint gondolnánk, bizonyítja, hogy jelenleg dollármilliós kutatások folynak a témában, és Elon Musk-kaliberű üzletemberek még a klímakatasztrófa átvészelését is az emberiség lakhelyváltásában látják. Bár a tudósok azt vallják, hogy együttes erővel képesek lehetünk lassítani a folyamaton, ezzel párhuzamosan megkezdődött a felkészülés a napra, amikor új bolygóra kell költöznünk.

Túl fényes jövő

Ha az emberiség évmilliárdos távlatokban gondolkodik, akkor tényként kell kezelnünk, hogy előbb-utóbb kikényszerül a Naprendszerbe. Bár napjaink történései fenyegetőnek tűnnek a túlélésünk szempontjából, a University of East Anglia környezettudósa szerint mindez semmi ahhoz képest, ami 1,5 milliárd év múlva vár utódainkra. Andrew J. Rushby szerint addigra „szuperglobális” felmelegedéssel számolhatunk, mert a Nap ereje annyira felerősödik, hogy a földi óceánok vize felforr. Lisa Kalteneggernek, a Cornell Egyetem csillagászának számításai szerint emiatt a Mars hőmérséklete is emelkedni kezd, és addigra eléri azt a hőmérsékletet, hogy lakhatóvá váljon. Hosszú távú megoldást azonban ez sem feltétlenül jelent, hiszen várhatóan a Napunk vörös óriássá változik, amely felperzseli a Földet és a Marsot, ugyanakkor jó hír, hogy felolvasztja a Jupiter és a Szaturnusz jeges holdjainak vízkészleteit, ezzel – elméletben – lehetővé tesz az emberiségnek további néhány százmillió évet.

Zűr után űr

„Jóllehet az űrkutatás lassú és drága folyamat, több okból is várható, hogy a közeljövőben újabb lendületet kap – mondja dr. Rab Árpád Szörény, az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, jövőkutató. – Míg régebben az űr a nagyhatalmak versengésének adott terepet, addig ma egyre inkább a bolygónk körüli területet szeretnénk hasznosítani, legyen ez a Naprendszerben a kisbolygók bányászása, vagy akár a Hold meghódítása, ami a következő húsz év trendje.” A kutatásokat elősegíti, hogy az utóbbi években a technológia is sokat fejlődött: ma gyakorlatilag csillagközi internetünk van, amellyel földi számítógépről közvetlenül irányíthatjuk a Marsjárót. Az űrkutatás legtöbb pozitív hatása azonban a leszármazott technológiákban ölt testet – például, ha kifejlesztjük az űrbázisok építéséhez szükséges 3D-nyomtatási technológiát, azt a Földön is tudjuk alkalmazni, ha valami okból kifolyólag sok embernek kell gyorsan lakóhelyet létesíteni. A fajunk számára ez a következő civilizációs lépcsőfok, előbb-utóbb tovább kell terjeszkednünk más bolygókra. Rab Árpád szerint az emberiség szempontjából optimisták lehetünk, annak ellenére, hogy most sokan borúlátók a jövővel kapcsolatban. „A civilizációk fejlődésének az a törvényszerűsége, hogy létrejön egy globális együttműködés, majd a hőtermeléssel járó technológiai fejlődés túlmelegíti a bolygót. Először ezt a problémát kell megoldani, és utána lehet kirajzani az űrbe. Az űrkutatás egyik jelenlegi feladata, hogy ügyet adjon az emberiségnek, és egy víziót a holnaputánról. Az ebből leszármazó technológiák pedig a Föld megmentéséhez is hatékony eszközt nyújtanak.”

Végtelen lehetőség 

Dr. Pacher Tibor fizikus, a Puli Space Technologies alapítója szerint is több oka van annak, hogy ekkora az érdeklődést a világűr iránt: a Föld körül keringő telekommunikációs és földmegfigyelési műholdak fejlesztése éves szinten 400 milliárd dolláros piac, amelynek a nagy része magánkézben van. Ezt erősíti, hogy a SpaceX-nek köszönhetően olcsóbbá vált az objektumok Föld körüli pályára juttatása, emellett születőben van a ciszlunáris gazdaság, azaz az égitestek nyersanyagainak kitermelése. A Holdon rengeteg erőforrás van, amelyet ha helyben tudnánk hasznosítani, sok energiát megspórolhatnánk, mivel kevesebb üzemanyagot és eszközt kellene elvinni a Földről. A kőzetekből oxigént és vizet lehet kivonni, aminek melléktermékeként fémekhez is hozzájutnának. A következő 10-15 évben a Gateway, a Hold körül keringő űrállomás valószínűleg megépül, ahonnan rendszeres kompjáratot lehetne indítani a Holdra. Szintén érdekes elképzelés a hélium-3 izotóp lehetséges kitermelése, amely a hidegfúziós kísérletek egyik kiindulási alapanyaga. Ha sikerülne áttörést elérni a fúziós energiatermelésben, akkor a Holdon lévő készlet mai mértékkel mérve szinte kimeríthetetlen tiszta energiát szolgáltatna az emberiség számára, és megoldódnának a különböző gáz- és energiaellátási problémák.

Hova tovább? 

Az emberiség elköltöztetéséről számtalan elmélet született, közülük a legtöbben a Mars szerepel a mentőcsónakunkként. A Naprendszer bolygói közül a Mars a Föld egyik legközelebbi potenciálisan lakható szomszédja. Bár jelenlegi formájában cseppet sem hívogató, de a vizsgálatok alapján víz található rajta. Sok szempontból Föld-szerűnek tekinthető, például váltakoznak évszakok, és találunk rajta jégsapkákat és kialudt vulkánokat. Emellett a Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán is felmerül még a földi élet egy későbbi lehetséges színtereként. Habár az égitest jéghideg, de lehet rajta vízjég, a légköre pedig tele van etánnal és metánnal, amelyet az emberiség már a Földön megtanult energiává alakítani.

A célbolygóra érkező emberek számára a kolonizáció, illetve a terraformálás lehet az életben maradás módszere. Utóbbi a hosszabb távú megoldás, amely annyit jelent, hogy eddig még nem ismert módszerekkel egy bolygót több száz év alatt ténylegesen lakhatóvá teszünk, hogy a szabad ég alatt is élhető legyen. Jelenleg ennél realistább megoldás a kolonizálás, bázisok telepítésével.

A Hamu \u00e9s Gy\u00e9m\u00e1nt 2022/ \u0151szi lapsz\u00e1maHamu és Gyémánt

A teljes cikk a Hamu és Gyémánt őszi lapszámában található. A magazin megrendelhető és előfizethető közvetlenül a kiadótól és digitális változatban is beszerezhető.


A figyelmetekbe ajánljuk