A Hamu és Gyémánt magazin téli lapszámának Ikon rovatában az ország legismertebb etológusa, Csányi Vilmos mesélt inspirációiról. Most ezekből szemezgetünk.
A példakép
„A példakép nem azt jelenti, hogy ugyanazzal a beállítódással, egyazon módon boldogulhatunk, ahogy a nagy elődök tették. Tiszteljük az előttünk járt művészeket, kutatókat, de a saját problémánkat magunknak kell megoldanunk.Szellemileg engem Szentágothai János anatómus, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke inspirált a leginkább. Ő egy nagy kultúrájú, mindenhez jól értő, igazi reneszánsz ember volt – ha valakinek megadatott, hogy a közelében lehetett, erősen kötődött hozzá, és elmerült a gondolataiban. Csodálatos érzés volt az ő szeretete, figyelme.”Az utazás
„Szerintem Itáliában a legjobb idegennek lenni – akár nagyvárosba, akár vidékre utazunk. Rosszmájú megjegyzések szerint csak a turizmus miatt szoktak rá a kedvességre, de valójában nincs jelentősége, mi az eredete ennek az attitűdnek.Az olasz egy belülről nyitott kultúra, az emberek kimondják, amit gondolnak, szabadon szeretnek, kiabálnak, dühöngenek, és nem használnak merev kulturális szabályokat.Nem távolodtak el egymástól a modern időkben sem: komoly vonzereje ez az olasz kultúrának, és irigylésre méltó. Más népek is élhetnének így, és akkor jobb hely lenne a világ.”
A koncert
„A Zeneakadémiát felújítása előtt Kocsis Zoltán grandiózus vállalásával búcsúztattuk, aki a Nemzeti Filharmonikusokkal egymás után eljátszotta Beethoven mind a kilenc szimfóniáját. Sokan mondták körülöttem, hogy hülye vagyok, ha azt hiszem, hogy ezt egyben ki lehet bírni, de én boldogan elmentem, és végigültem a délután háromtól este tizenegyig tartó koncertet. Nagyon érdekes élményem volt, mert az első négy szimfóniát úgy hallgattam, ahogy általában: az ember odafigyel a szebb részekre, néha pedig elkalandozik a figyelme. Aztán az egész átváltozott egy nagyon mély megtapasztalássá, mintha rátekintésem lenne az egész darabra, az előző, az éppen játszott és az ezután következő zenére. Mikor később erről meséltem zenész barátaimnak, lelkesen bólogattak, hogy ők bizony így hallgatják a zenét. A hosszú, kimerítő hallgatás hozta meg számomra azt az élményt, amivel valószínűleg a zenészek általában rendelkeznek.”
A bölcsesség
Nyolcvanhét év birtokában nem vágyom vissza régebbi időkbe: számot tudok vetni azzal, hogy bizonyos helyzetek sokkal jobbak is lehettek volna.
„Bár utólag tudom, mikor mi kellett volna ahhoz, hogy egy sikeresebb, fényesebb dolog szülessen meg, a képességeimmel azonban akkor azt tudtam nyújtani, nem többet – de kevesebbet sem. Úgy érzem, átlagos életet élek, és összességében elégedett vagyok a történettel.”
A cikk folytatódik a Hamu és Gyémánt magazin téli számában!
Csányi Vilmos 8 inspirációja a Hamu és Gyémánt magazin téli számában!
Hamu és Gyémánt / Tokaji BalázsKi és mi inspirál valakit, akinek az a mestersége, hogy maga is inspiráljon? Csányi Vilmost a Hamu és Gyémánt aktuális lapszámában kérdeztük a szívébe zárt utazásokról, előadásokról és dallamokról, amelyek ihletet nyújtanak számára a mindennapokban.
A magazin megvásárolható a kiemelt újságárusoknál, illetve megrendelhető és előfizethető közvetlenül a kiadótól és digitális változatban is beszerezhető.
Szöveg: Tóbiás Lilla
