Az Eduline cikkéből kiderül, a listára legalább 250 ezres lélekszámú városok kerültek fel, amikben minimum két olyan egyetem működik, amely felkerült a QS legutóbbi világrangsorára – utóbbi miatt Debrecen is kiesett a versenyből.
A QS mércéjét végül 164 város ugrotta meg, amelyeket több szempont alapján értékeltek: ilyen például az ott működő egyetemek rangsorbeli helyezése, a hallgatói „összetétel" (például külföldi diákok aránya) közbiztonság, a légszennyezettség a munkáltatói aktivitás és az árak.
A QS írása Budapestről elsősorban az olcsó megélhetési költségeket emelte ki. Ebben az áll, hogy Budapest a világ nyolcadik legolcsóbb egyetemvárosa. A QS számítása szerint albérlet nélkül 600 dollárból, azaz nagyjából 180 000 forintból kijön egy hallgató a városban. A felsorolásban a nívós egyetemeinket, a Szigetet, a romkocsmákat, a múzeumokat és a gyógyfürdőket is megemlítik. Érdekesség, hogy Budapest viszonylag sokat rontott az eddigi eredményeihez képest, ahol 43-56. hely között mozgott.
Az Eduline kiemeli azt a meglepetést is, hogy több világváros – köztük Moszkva, Peking, Sanghaj, Los Angeles, Brüsszel – nem végzett az első húszban, míg több kisebb város is feltűnik a lista elején, mint például Lausanne, Newcastle vagy Leuven.
Az első tíz
A lista első helyére London, a másodikra München került, míg Szöul és Tokió holtversenyen a harmadik. Utánuk Berlin, Melbourne, Zürich, Sydney és Boston, Montreal, Párizs hármas holtversenyben.
