Mindenki ismeri a történetet, miszerint az ókori görögök egy hatalmas faló belsejébe bújva lopakodtak be Trója városába. Évezredek óta mesélik ennek a katonai mestermutatványnak a történetét, ám kevés bizonyíték utal arra, hogy ez valóban megtörtént.
A legenda szerint az akhájok Agamemnón vezetésével 10 éven át ostromolták Tróját, anélkül, hogy sikerült volna áttörniük a város védelmét. Odüsszeusz, a görögök egyik legnagyobb hőse, és Ithaka királya, Pallasz Athéné, a bölcsesség és a hadicselek istennője sugallatára javasolta a faló megépítését. A támadók feladást színlelve úgy tettek, mintha egy közeli szigetre hajóztak volna, és hátrahagyták egy hatalmas, katonákkal teli falovat.
A trójaiak azt hitték, hogy az óriás szobor Athéné istennőnek szánt áldozat, ezért a lovat átvontatták a kapukon a város védtelen szívébe, nem is sejtve, hogy a ló gyomrában ellenségek rejtőznek. Ahogy leszállt az éj, a görög katonák előbújtak és lerombolták Tróját, véget vetve az epikus háborúnak.
Ez is érdekelhet: Ezzel a különös eszközzel üzengettek egymásnak az ókori görögök
A régészek azonban még nem találtak szilárd bizonyítékot a trójai háborúra, nem is beszélve annak végkifejletéről.
Annyi ismert, hogy Trója valószínűleg egy bronzkori város neve volt a mai Hisarlık területén, Nyugat-Törökországban. A Heinrich Schliemann német régész által az 1870-es években felfedezett lelőhelyen kis számú nyílhegyet és tűzre utaló nyomokat találtak egy i. e. 1200 körüli időszakra datált üledékrétegben, ami nagyjából egybeesik Homérosz Iliász című eposzában említett dátummal, és így egy ősi csatára utalhat. Ezeket a leleteket azonban egy évtizedes ostromhoz kapcsolni kissé túlzás – írja az IFLScience.
Ami a nagy öreg lovat illeti, Homérosz tényleg csak futólag említi az Odüsszeiában, és az esemény első érdemi leírása az Aeneisben található, amelyet a római költő, Vergilius írt, több mint egy évezreddel azután, hogy a cselt állítólag végrehajtották.
Olvasd el ezt is! Újramodellezték a világ első, 2000 éves számítógépét
A legtöbb modern régész azt gyanítja, hogy az óriás ló valószínűleg inkább metaforikus volt, mint szó szerinti.
Más szóval, a mitikus trójai faló talán inkább egy faltörő koshoz vagy más harci gépezethez hasonlított, amely lehetővé tette az akhájok számára a Trójához való hozzáférést sokkal egyszerűbb eszközökkel, mint azt a történet sugallja.
