IMDb
július 13., 2025  ●  Kultúra
Hamu és Gyémánt

5 film, ami hatalmasat bukott, mégis kultmozi lett belőle

Vannak filmek, amik egyszerűen rossz időben születnek meg – túl sötétek, túl furák, vagy pusztán nem illeszkednek a közízléshez a bemutatásuk idejében. Megbuknak a mozikban, lehúzzák őket a kritikusok, a stúdiók pedig próbálják miharabb elfelejteni őket. Aztán telnek az évek, és ezek az alkotások szép lassan visszakapaszkodnak: új közönség fedezi fel őket, vizuális stílusok, közösségek épülnek köréjük. Ezek a filmek ma már nemcsak nézettek, de megkerülhetetlen részei is a mozizás világának.
Harcosok klubja (1999)

David Fincher provokatív és stílusos filmje a bemutatásakor komoly vitákat kavart, a kritikusok megosztottak voltak, a nézők pedig nem igazán értették, az alkotók mit akarnak vele mondani. A 63 millió dolláros költségvetésből csak 37-et hozott vissza az amerikai mozikban. Aztán jött a DVD-korszak: a film brutális népszerűségre tett szert az alternatív közönség körében, és hamar generációs alapmű lett. Azóta idézik, elemzik, újranézik és persze – néhány kivételtől eltekintve – senki nem beszél a klubról.

A dolog (1982)

John Carpenter paranoiával teli sci-fi horrorja mára klasszikus, de 1982-ben súlyos bukásnak számított. A kritikusok ridegnek és túl véresnek tartották, a nézők pedig épp az E.T., a földönkívüli pozitív üzenetére voltak kiéhezve. A dolog sötét hangulata nem passzolt a korszakhoz, és elhasalt a pénztáraknál is. Csakhogy az évek során a különleges trükkjei, a feszült atmoszférája és a nihilista világlátása miatt újraértékelték – mára pedig a horrorrajongók egyik etalonjává vált.

Donnie Darko (2001)

Jake Gyllenhaal időutazós tinifilmje alacsony költségvetéssel készült, és a 2001. szeptember 11-i események miatt szinte teljesen észrevétlen maradt az amerikai mozikban. A bonyolult történetvezetés, a nyomasztó hangulat és a marketing hiánya miatt nem is lett belőle igazi siker kezdetben. Később azonban underground körökben terjedni kezdett, és a DVD-megjelenés után igazi kultfilm lett. Azóta viták tárgya, elemzések kedvence – és sokak szerint minden idők egyik legjobb Jake Gyllenhaal-alakítása is egyben.

A sebhelyesarcú (1983)

Brian De Palma gengszterfilmje ma már popkulturális mérföldkő, de a bemutatásakor heves kritikákat kapott a brutalitása és a stílusa miatt. A nézők egy része giccsesnek és túljátszottnak tartotta. Al Pacino alakítása is megosztotta a szakmát, és a film a mozipénztáraknál sem hozott különösebben nagy sikert. Aztán lassan kultstátuszba emelkedett – különösen a hiphopkultúrában, ahol a kilencvenes évek végén és a kétezres évek elején szinte minden dalban megjelent a főhős, Tony Montana neve. 

Ma már lehetetlen gengszterfilmekről beszélni anélkül, hogy A sebhelyesarcú szóba kerülne.
A remény rabjai (1994)

Ma a világ egyik legkedveltebb filmje, az IMDb listájának örök első helyezettje – de a bemutatásakor alig nézte valaki. A címe semmitmondó volt, marketingre gyakorlatilag nem költöttek, és egy börtöndrámára akkoriban kevesen ültek be önszántukból. Így történt az, hogy a 25 millió dolláros gyártási költségből mindössze 16 milliót sikerült visszahoznia.

Az igazi áttörést az Oscar-jelölések hozták meg a filmnek: a tévék vetíteni kezdték, a VHS-eket elkapkodták és pillanatok alatt lett az egyik legnépszerűbb dráma a világon. 
Nyitókép: Harcosok klubja / IMDb

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!

Hozzáférhetőségi eszközök