Kempelen Farkas találmányának az egész világ csodájára járt, de csak évtizedekkel később derült fény a turpisságra.
Kempelen Farkas (Wolfgang von Kempelen) a 18. század egyik legnevesebb magyar polihisztora volt. Nyolc nyelven beszélt, foglalkozott matematikával, fizikával, érdekelte a jogtudomány, de ő volt az első magyar logopédus is.
Kempelen leghíresebb cselekedete azonban a sakkautomata feltalálása volt.
A legendás történetet az IFLScience elevenítette fel.
Kempelen 1770-ben mutatta be a szerkezetet Mária Teréziának, akit annyira lenyűgözött a rejtélyes eszköz, hogy tréfásan boszorkánysággal vádolta meg a tudóst. Gondoljunk csak bele: James Watt mindössze egy évvel korábban, 1769-ben találta fel a gőzgépet – nem csoda, hogy egy sakkozó robot ekkora lelkesedést váltott ki a magyar királynőből.
Ez is érdekelhet: 150 éves sakkrejtélyt oldott meg egy harvardi professzor
A gép tulajdonképpen egy jókora szekrény volt, tetején egy sakktáblával. A szerkezethez egy fából faragott, turbánt viselő figura is tartozott, amely jobb kezével a bábukat mozgatta, bal kezében pedig pipát szorongatott. A figura után a sakkautomatát is egyszerűen Töröknek nevezték.
Kempelen a bécsi udvarban tartott bemutató előtt többször is kinyitotta a szekrényt, hogy bizonyítsa, abban csak fogaskerekek és egyéb alkatrészek vannak, a bábukat tehát nem emberi kéz mozgatja.
A sakkautomata nemcsak Bécsben aratott óriási sikert, de bejárta az egész világot. A kor hírességei szinte sorban álltak azért, hogy kiállhassanak egy partira a gép ellen. A Török azonban remek játékosnak bizonyult: legyőzte többek között Napóleon francia császárt, II. Frigyes porosz királyt, valamint a kor neves amerikai polihisztorát, Benjamin Franklint is.
Noha sokan csalást kiáltottak, senki nem tudta bizonyítani a vádakat. Egészen 1857-ig, amikor a szerkezet utolsó tulajdonosának fia a Chess Monthly nevű szaklapban végre lerántotta a leplet Kempelen Farkas találmányáról.
Kiderült, hogy a játszmákat mégis emberi elme vívta, a szekrény belsejében ugyanis mindvégig egy kis növésű sakkmester rejtőzött.
Kempelen segédje egy mágneses berendezés segítségével értesült az ellenfelek lépéseiről és mágnesekkel mozgatta a bábukat is.
Ezt is figyelmedbe ajánljuk: Tudta, hogy veszíteni fog, így eltörte kiskorú ellenfele ujját egy robot
Napóleonnak és társainak tehát nem volt okuk a szégyenkezésre: nem egy robottal, hanem egy remek sakkjátékossal szemben maradtak alul.
Nagy kár, hogy a sakkozógép 1854-ben tűzvész martaléka lett, és mivel tervrajz sem maradt fenn, máig nem tudjuk pontosan, hogyan nézett ki Kempelen Farkas hírhedt találmánya.
