Európa leghosszabb és legidősebb tókerülő versenye, a balatoni Kékszalag éppen 90 éve startolt el először. A Magyar Vitorlás Yacht Szövetség égisze alatt megrendezett regatta azóta a kontinens egyik legrangosabb vitorlás eseményévé nőtte ki magát, amely évente több száz hajót vonz a magyar tengerre. Az idei verseny július 18-20. közöttre esik, ennek apropóján pedig összegyűjtöttünk néhány történelmi érdekességet hazánk egyik legnívósabb és legismertebb vitorlás viadaláról.
A kezdetek
Balatonfüred, Jacht Egylet és a hercegprímási nyaraló
Balatoni Múzeum - Digitális gyűjtemény
Egy évvel megalakulását követően történelmi versenyt hirdetett a Hungária Yacht Club: hogy a Magyar Vitorlás Yacht Szövetséghez tartozó hajók összemérhessék erejüket, kiírtak egy Balaton-kerülő gyorsasági versenyt, amelyen osztálytól és nagyságtól független bárki részt vehetett.
1934. július 27-én elstartolt az első, akkor még Kék Szalagként írt regatta, amely azóta Európa egyik legnagyobb presztízsű eseményévé nőtte ki magát a hajósok között.
A név szimbolikus: egykoron az Atlanti-óceánon leggyorsabban átkelő hajók viselhettek az árbocukon kékszínű szalagot, a tradíciót pedig a hazai vitorlások is átmentették. Kezdetben a versenyt kétévente, a páros évszámokban rendezték meg egészen 1942-ig, majd a második világháború következtében a hagyomány öt év kihagyással, 1947-ben folytatódott, de ekkor már a páratlan évszámok következtek – 2001 óta viszont már minden évben vízre szállnak a versenyzők.
1942-es Kékszalag Tihanynál.
Fortepan / Ember Károly dr.
Az eredeti versenytáv a Balatonfüred-Keszthely-Balatonfüred útvonal volt, később ez kiegészült Balatonkenesével és Siófokkal. A légvonalban 155 kilométeres tókerülést a vitorlások eleinte időkorlátozás nélkül tehették meg, aminek következtében egy emlékezetesen lassú, szél nélküli verseny is összejött:
az évtized egyik sikerhajója, a Nemere István vezette Nemere II. 40 órányi vitorlázás után szerezte meg az első helyet 1953-ban.
Az első verseny
Az első rajt – Balatonfüred, 1934. 07.27
Magyar Vitorlás és Yacht Szövetség:
Az első versenyen nem akadt kihívója a klasszikus cirkálóknak: a Rabonbán nevű 30-as Cirkálóval Dr. Ugron Gábor, a Magyar Vitorlás és Yacht Szövetség elnöke diadalmaskodott. A Balatonon a Scharenkreuzer messze a legesélyesebb hajótípus volt akkoriban, nem véletlen, hogy Magyarországon ebből épült a legtöbb, és a legnépszerűbb klasszikus hajóosztálynak számított.
Érdekesség, hogy a balatoni cirkálók többségét magyar hajóépítő műhelyekben rakták össze, de a Rabonbán – ami az első 30-as Scharenkreuzer volt a Balatonon – még Németországban készült. Azonban hiába szerzett a 30-as cirkáló hajóosztály a verseny történelmében hat győzelmet (és megannyi dobogós helyet), egyetlen vitorlásnak sem sikerült az ismétlés: a hat győzelmet hat különböző vitorlás hat különböző kapitánya érte el.
A 20. század ikonjai: Tramontana és a Nemere II.
A Kékszalag történetének legsikeresebb hajója a Balaton egyik legöregebb vitorlása, a 8mR hajóosztályba tartozó Tramontána: a vitorlás 1940 és 1989 között hét alkalommal is diadalmaskodni tudott Kultsár Istvánné (született: Gordon Evelyn) vezetésével, aki a világon az első női versenyző volt, aki tókerülő versenyen győzni tudott.
Sőt rögtön duplázni, ugyanis 1942-ben is ő nyert, majd Vályi Pál, Bucsy Balázs, kétszer Lovas József, végül pedig Gömöry Pál hozta be győztesként a Tramontánát 1989-ben.
Vitorlások Balatonfüreden - 1955. május 10
MTI Fotó/Magyar Fotó: Járai Rudolf
A második helyen a legendás Nemere II. áll öt győzelemmel: 1951, 1953 és 1955-ben Németh Istvánnal triplázott, majd 1957-ben dr. Schmalz József vezetésével zsinórban a negyedik versenyét is behúzta a legendás hajó. Az ötödik győzelemre végül évtizedeket kellett várni: 1991-ben dr. Balogh György kormányzásával a Nemere II. ismét elsőként érhetett célba.
Fentebb már említettük az 1953-as lassúsági rekordot, de a Nemere II. két évvel később a páratlan széljárásnak köszönhetően már repült a vízen.
Az 1955-ös, 10. Kékszalagon Németh Istvánék 57 évig tartó rekordidőt futottak: 10 óra 40 perc alatt sikerült megkerülniük a Balatont.
Rekordok és a Kékszalag napjainkban
Ugyan már a '90-es években is versenyezhettek a Balatonon a klasszikus cirkálónál jóval gyorsabb hajók, a több mint félévszázados rekordot végül csak 2012-ben sikerült megdöntenie egy kétárbócos katamaránnak: gyenge szél mellett a Fifty-Fifty hat perccel korábban, 10 óra 34 perc 15 másodperces idővel ért célba Józsa Márton kormányzásával.
2014-ben jóval kedvezőbb széljárás mellett szintén a Fifty-Fifty már jócskán, három és fél órával rávert a saját rekordjára, ami 7 óra 13 perc 57 másodpercre csökkent. 2022-ben a regnáló csúcstartó tovább javított, több mint fél percet lefaragva a saját időrekordjából, majd tavaly, szintén Józsa Márton vezetésével az 5 óra 3 perc 56 másodperces menetidejével abszolút rekordot állítottak fel, két órával megjavítva a 2022-ben megfutott 7 óra 13 perc 21 másodperces addigi csúcsot.
A Nemere II. 2014-ig még az egytestű hajók közt tartotta a csúcsidőt, ám végül a Király Zsolt vezette Raffica ebben a kategóriában is átvette a stafétát, így a jelenlegi rekord 9 óra 56 perc 46 másodperc.
Katamaránok a 2022-es Kékszalagon.
Paul Lakatos/SOPA Images/LightRocket/Getty Images
A kormányosok közül kiemelkedik a sokszoros magyar bajnok, olimpikon Litkey Farkas, aki 2001 és 2009 között zsinórban kilenc Kékszalagot tudott nyerni, majd 2011-ben megszerezte tizedik, 2013-ban tizenegyedik, 2016-ban tizenkettedik, 2017-ben pedig tizenharmadik győzelmét.
Ugyan 2010-től már a többtestű hajók versenyzését engedélyezik, a Kékszalagot továbbra is az eredeti, 1934-ben lefektetett elvek szerint rendezik, azaz:
a verseny mindenkié.
Cofidis Sailing Team
A Kékszalag az évek során ugyan folyamatosan megújult, végig megőrizte hagyományait, és a modern technológiákkal működtetett hajók mellett a tradicionális vitorlások is ugyanúgy szerepet kapnak. A Kékszalag a Balaton legnagyobb és legrangosabb vitorlásversenyévé vált, amely nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is elismert:
