45 éve lőtték le John Lennont – 6 merénylet, ami örökre megváltoztatta a világot
Negyvenöt évvel ezelőtt, december 8-án lőtték le John Lennont New Yorkban, ami máig az egyik legismertebb modern kori merényletként él a köztudatban. A történelem azonban tele volt olyan támadásokkal, amelyek országok politikai irányát, társadalmi mozgásait vagy kulturális fejlődését írták át. Ezek a merényletek nem egyszerű bűncselekmények voltak, hanem olyan események, amelyek felborították a világ rendjét és alapjaiban határozták meg az emberek jövőjét.
1914. június 28-án Szarajevóban Gavrilo Princip fiatal boszniai szerb nacionalista lőtte le a trónörököst és feleségét, Zsófiát, miután a konvoj egy útvonalváltoztatás miatt olyan utcába fordult, ahol a főherceg autója pont a merénylő előtt állt meg. Az esetet megelőzően már történt egy sikertelen bombatámadás Ferdinánd ellen, így a városban amúgy is feszült volt a hangulat. A lövések után néhány héttel egész Európa háborúba sodródott, és a konfliktus világháborúvá terebélyesedett. A támadás következményei messze túlnőttek az egyéni tragédián: az esemény a modern történelem egyik legdrámaibb fordulópontjává vált.
Kennedyt 1963. november 22-én Dallasban lőtték le, miközben nyitott limuzinban haladt át az elnöki konvoj. A hivatalos vizsgálat szerint Lee Harvey Oswald, egy volt tengerészgyalogos adta le a lövéseket a Texas School Book Depository hatodik emeletéről egy Mannlicher–Carcano ismétlőpuskával. Oswaldot órákkal később letartóztatták, ám két nappal később Jack Ruby, egy helyi klubtulajdonos lelőtte, mielőtt bíróság elé állhatott volna. A körülmények, az ellentmondó tanúvallomások és Oswald halála miatt a merénylet máig az egyik legvitatottabb amerikai történelmi esemény, rengeteg összeesküvés-elmélettel. Kennedy halála azonban nemcsak találgatásokat szült, hanem azonnali politikai változásokat is: Lyndon B. Johnson került az elnöki székbe, a vietnámi háború pedig új irányt vett. A merénylet a közbizalmat és az amerikai politikai kultúrát is tartósan átalakította.
Kinget 1968. április 4-én lőtték le Memphisben, a Lorraine Motel erkélyén. A gyilkosságért James Earl Ray-t, egy szökött rabot ítéltek el, aki egy Remington puskából adta le a halálos lövést a szemközti épület ablakából. Ray később visszavonta vallomását, és azt állította, hogy csak bűnbak, ami újabb kérdéseket és mellékszálakat nyitott a merénylet körül. King halála után az Egyesült Államok több mint száz városában törtek ki zavargások, és a polgárjogi mozgalom iránya is drámaian átalakult. King erőszakmentességen alapuló stratégiája helyére idővel keményebb hangok léptek, ami a társadalmi párbeszédet is megváltoztatta. A merénylet végül hozzájárult több polgárjogi törvény elfogadásához, így tragédiája paradox módon felgyorsította azt a változást, amelyért élete nagy részében harcolt.
Lennont 1980. december 8-án ölték meg New Yorkban, a Dakota-ház bejáratánál, közvetlenül azután, hogy feleségével, Yoko Onóval hazatért egy stúdiófelvételről. A merénylő Mark David Chapman volt, aki öt lövést adott le egy .38-as Charter Arms revolverből. Chapman órákkal korábban autogramot is kért Lennontól, így a támadás hidegvérű, előre megtervezett tett volt. A hír percek alatt járta be a világot, és spontán megemlékezések indultak New Yorktól Tokióig. Lennon halála rámutatott arra, hogy a hírességek körüli rajongói kultúra mennyire kiszámíthatatlan és veszélyes is tud lenni. A biztonsági protokollokat később számos ponton módosították, és a popkultúra történetében máig kevés olyan merénylet van, amely ilyen közvetlen kulturális sokkot okozott volna.
A pápát 1981. május 13-án lőtte meg Mehmet Ali Ağca a Szent Péter téren, miközben a pápa nyitott járműben integetett a híveknek. Ağca egy Browning HP pisztolyból adott le több lövést, amelyek súlyosan megsebesítették a katolikus egyház vezetőjét. A merénylet hátteréről azóta is több teória létezik, köztük geopolitikai és titkosszolgálati magyarázatok is, ám máig nem tisztázott minden részlet. A pápa túlélte a támadást, és később személyesen is meglátogatta és megbocsátott merénylőjének, ami erkölcsi tekintélyét tovább növelte. A merénylet hatására a Vatikán biztonsági rendszere teljesen átalakult, és a nyilvános pápai megjelenések is szigorúbb protokoll szerint zajlanak.
Indira Gandhit 1984. október 31-én saját testőrei, Beant Singh és Satwant Singh lőtték le a miniszterelnöki rezidencia kertjében, miközben hivatalos megjelenésre indult. A két merénylő azután fordult ellene, hogy Gandhi engedélyezte a hadsereg bevonulását az amritszári Aranytemplomba, amely a szikh közösség egyik legszentebb helye. A támadás során automata fegyvereket használtak, és Gandhi a kórházba érkezés után nem sokkal életét vesztette. A merényletet követően India több nagyvárosában véres megtorlások kezdődtek, amelyek több ezer szikh áldozatot követeltek. Az ország politikai irányítása hirtelen került át fiához, Radzsiv Gandhihoz, ami hosszú távon új korszakot nyitott az indiai politikában.
Olvasd el ezt is!