Öt történelmi esemény, ami elképzelhető, hogy nem történt meg

Exodus

Nincs régészeti vagy történelmi bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a héber rabszolgák kivonulása Egyiptomból valaha megtörtént volna.

Valójában, arra sincs bizonyíték, hogy Egyiptomban egyáltalán éltek volna héber rabszolgák, és a Sínai-félszigeten sem találtak erre utaló jeleket az i. e. második évezredből, ahol állítólag több mint 600 000 izraelita lakott 38 éven át.

A modern történészek hajlamosak úgy gondolni, hogy az Exodus története egyfajta metafora, és annak ellenére, hogy sokszor próbáltak bizonyítékokat találni az események alátámasztására, a legtöbb régész felhagyott a kereséssel.

Luther listájának ajtóra szögelése

Getty Images

A vallási forradalmár, Luther Márton ikonikus történetére – amikor a katolikus egyházzal kapcsolatos problémáinak listáját egy templom ajtajára szögezte – általában úgy tekintenek, mint a szikrára, amely fellobbantotta a protestáns forradalom lángját. Bár Luther 95 tézise valós volt, a dolog nem egészen így játszódott le.

Nincs történelmi bizonyíték arra vonatkozóan, hogy Luther valóban egy templom ajtajára szögezte volna a listáját, ez a történet csak közel harminc évvel a lista születése után látott napvilágot. Azt azonban tudjuk, hogy Luther elküldte a 95 tézisét az érseknek, és soha nem állt szándékában vitát kezdeni az egyházzal, tekintve, hogy ő elkötelezett katolikus volt.

Van Gogh soha nem vágta le a fülét

Festményei mellett sokan úgy ismerik Vincent Van Gogh-ot, mint a művész, aki levágta a fülét, és elküldte a szeretőjének. Bár ez részben igaz, valójában csak a fülcimpájának alsó részét vágta le.

Mivel akkoriban súlyos depresszióban szenvedett, a történészek azt is tudni vélik, hogy a füle egy részének levágása a művésztársa, Paul Gaugin vagy a bátyja eljegyzésének vitája miatt történt. Bármi is késztette erre, biztosan nem vágta le az egész fülét.

A tőzsdeügynökök öngyilkossága

lo lo/Unsplash

1929. október 24-én az Egyesült Államok tőzsdéje összeomlott, amit később fekete csütörtöknek neveztek el. Ez volt a Nagy Gazdasági Világválság kezdete, és úgy vélték, hogy az összeomlás bejelentése után a Wall Street-i tőzsdeügynökök az épületekről leugorva kezdték kioltani az életüket.

Ez azonban nem feltétlenül volt így, mivel senki sem vetett véget életének az épületekről való leugrással, sőt a korbaleli beszámolók szerint az öngyilkosságok száma nem is emelkedett.

A salemi boszorkányégetés

Ebben az esetben maga a per ugyan tényleg lezajlott, de a legendákban és a filmekben számtalanszor említett salemi boszorkányégetésre soha nem került sor.

A korabeli leiratokból ugyanis kiderült, hogy a Salem városában zajló hírhedt boszorkányperek során egyetlen vádlottat sem égettek máglyán. Tizenkilenc embert felakasztottak, egyet halálra préseltek, négy másik pedig a börtönben halt meg.

A boszorkányperek nemzetközi jelenségnek számítottak a kora újkorban. Ha már a máglyahalálról szóló mítoszoknál tartunk, Jeanne d'Arc-ot nem boszorkányságért égették meg, hanem azért, mert férfiruhát viselt.

Forrás: Pastfactory