Az eredeti Ben Hur forgatása valóságos vérfürdő volt
Az 1925-ben bemutatott Ben Hur ma a némafilmkorszak egyik nagy klasszikusaként él a filmtörténetben, amelyet 1959-ben újra is forgattak. Monumentális díszletek, tömegjelenetek, technikai bravúrok és mindenekelőtt egy legendás kocsiverseny teszi emlékezetessé az eredeti alkotást, ám arról kevesen tudnak, hogy a produkciót végigkísérő káosz, balesetek és emberéleteket követelő döntések miatt a film elkészítése inkább hasonlított túlélőversenyre, mint alkotói folyamatra.
A gyártás Olaszországban indult, és már a tengeri csatajeleneteknél komoly problémákba ütközött. A rendező több tucat hajót rendelt meg a jelenethez, ám a határidők tarthatatlannak bizonyultak. A félkész hajókat így is vízre bocsátották, amelyek közül több azonnal felborult. Mire egyáltalán használható felvételek készülhettek, alig maradt működő jármű, a stúdió pedig végül használhatatlannak minősítette az elkészült anyagot. Ennek következménye rendezőcsere, főszereplőváltás és a forgatás teljes újraindítása lett.
A második próbálkozás sem bizonyult szerencsésebbnek. Egy égő gályát ábrázoló jelenetnél a szél miatt idő előtt csaptak fel a lángok, pánikot okozva a forgatáson. A statiszták közül sokan nehéz páncélt viseltek, és nem tudtak úszni, ezért a hajóról menekülve életveszélyes helyzetbe kerültek. Soha nem derült ki pontosan, hogy hányan vesztették életüket, de a jelmezraktár nyilvántartásai szerint számos kosztüm soha nem került vissza, ami arra utal, hogy viselőik sem.
A legnagyobb káosz azonban a film ikonikus jelenetéhez, a kocsiversenyhez kötődik. Az eredeti versenypályát Olaszországban hónapokig építették, ám a talaj nem bírta a lovak és a harci szekerek terhelését. Egy jelenet forgatása során egy kerék letört, a kocsihajtó pedig olyan súlyos belső sérüléseket szenvedett, hogy később életét vesztette. A felvételek ráadásul technikailag is problémásnak bizonyultak, így a teljes jelenetet újraforgatták, ezúttal egy amerikai stúdióban.
Az újrafelvétel önmagában filmtörténeti rekord lett: több mint negyven operatőr dolgozott egyszerre, ami akkoriban példátlannak számított. A rendező azonban elégedetlen volt a kocsihajtók óvatosságával, ezért pénzdíjat ajánlott fel annak, aki megnyeri a versenyt. A döntés következménye kiszámítható volt: a hajszában elszabadult az erőszak, balesetek sora történt, és a felvételek során lovak tucatjai pusztultak el. Szemtanúk szerint állatorvosi felügyelet nem volt, a megsérült állatokat egyszerűen lelőtték.
A Ben Hur forgatása végül több mint két évig tartott, és a film minden addigi némafilmet felülmúló költséggel készült el. Bár a bemutató után óriási közönségsiker lett, a hatalmas gyártási költségek és a jogdíjak miatt a produkció hosszú ideig nem termelt nyereséget. A film így egyszerre vált a némafilmkorszak egyik legnagyobb diadalává és egyik legsötétebb példájává arra, milyen árat fizettek akkoriban a látványért.
Olvasd el ezt is!