Lehetetlen nem szeretni Daniel Radcliffe-et. Bár a Harry Potter karriermeghatározó szerepével tört be a köztudatba, Radcliffe sosem pihent meg a babérjain.
A Potter utáni években tudatosan választotta az olyan színházi produkciók, például az Equus és a furcsa filmek, például a Swiss Army Man szellentő holttestének szerepét, valamint Weird Al Yankovic készülő életrajzi filmjének címszerepét.
Radcliffe generációs kedvenc maradt, hajlandó volt elítélni azt a gyűlöletkeltő fanatikust is, aki ismertté tette őt, és egy rakás totális csodabogarat játszik, akiket nem tudunk nem szeretni. Radcliffe elismeri, hogy korai sikere az, ami lehetővé tette számára, hogy szabadon válogasson a projektjeiben. Hasonló utat követett az Alkonyat-franchise arca, Robert Pattinson is.
A GQ nemrég készített egy profilt „a furcsa és csodálatos Daniel Radcliffe-ről", szerepeiről és az évek során hozott kreatív döntéseiről beszélgetett vele és kollégáival. Ahogy Gary Oldman − aki Sirius Blacket alakította a Potter-sorozatban − megjegyezte, Radcliffe már nagyon fiatalon azt tehette színészként, amit csak akart. Persze, mindig lesznek emberek, akik Harry Potterként látják őt, de ez az azonnali elismerés azt jelentette, hogy Radcliffe-nek soha nem kellett aggódnia amiatt, hogy fizetésért vállaljon szerepet.
Fotó: Shutterstock
Tudatában voltam annak, hogy az emberek azt várják, hogy a Potter után nem csinálunk semmit, és elhalványulunk. Nagyon akartam, hogy ez ne így legyen, és mindent meg akartam tenni, hogy hosszú életű karrierem legyen
− mondta Radcliffe a profilban. Harrison Ford volt az, akire inspirációként tekintett, aki két olyan főszerepet is eljátszott (Han Solo és Indiana Jones), melyeknek a hagyatéka túlélte bármelyik filmfranchise-ban részt vevő személyt. Ford a Blade Runner filmek Rick Deckardjának szerepének is szinonimája. Radcliffe hasonló pályát akart követni, és nyugodtan mondhatjuk, hogy jó úton halad.
Evan Rachel Wood − aki Radcliffe mellett játszik a Weird Al-életrajzi film Madonnájaként −, szintén egész életében színészkedett, és azonnal rokonságot érez a színésszel:
Mindig van egy furcsa megértés azok között a felnőttek között, akik gyereksztárok voltak: amikor találkoztunk, ránéztem és azt mondtam »Ó, igen, még valaki, aki a cirkuszban nőtt fel«. De mivel ő egy igazi színész, és nem csak a nagyobb hírnévre vagy státuszra hajt, ezért le tudott térni a kitaposott útról.
Bár Ford sosem választott olyan bizarr szerepeket, mint Radcliffe, egyértelmű, hogy a Han Solo és az Indiana Jones utáni élete olyan módon inspirálta a filmsztárok következő generációját, amire ő valószínűleg nem is gondolt.
Forrás: Slashfilm
