Nem könnyű mérni a tisztán pénzügyi alapokon nyugvó, közgazdaságtani boldogságindexünket. A tudományág egyik dinamikusan fejlődő új vonala a boldogság közgazdaságtana, ami különböző mérések segítségével próbálja kiegészíteni a tisztán pénzügyi alapokra épülő hagyományos gazdasági modelleket.
Az sem mindegy azonban, hogy hogyan mérjük a boldogságot, hiszen az eredményeket erősen befolyásolhatja a mérés módszere.
Egészen a gazdaságtudomány kezdete óta foglalkoztatja elméleti szinten a boldogság a tudósokat, de bárki is fogott volna neki, a kötött meghatározások miatt a hasznosság egyenlő lett a jövedelemmel ezekben a modellekben.
Újabban viszont ismét fókuszba került a boldogság integrálása a gazdaság megérésébe. Az viszont már a legalapvetőbb elemzéseknél kibukik, hogy nem minden mérés vezet ugyanolyan eredményekhez.
A '70-es években kezdődött a boldogság kutatásának újrafelfedezése, és rögtön egy erős ellentmondással találta szembe magát Richard Easterlin:
„Egy bizonyos jövedelmi szint fölött egyáltalán nem függött össze a boldogság és a jövedelem"
Ő még országos szinten vizsgálta az összefüggést, és azt látta, hogy a fejlett országok között nem befolyásolja az országok GDP-szintje a lakosság boldogságát.
Azóta is fókuszban maradt ez az érthetetlen eredmény. Az egyik megoldás az adatokban rejlik. Van olyan felmérés, ami a boldogságot egyszerűen kezeli, és annyit kérdez, hogy mennyire boldog valaki, amit egy skálán jelölhet. Más felmérések viszont nem hagyják a válaszadó fantáziájára, hogy mit jelent neki a boldogság, és azt kérdezik, hogy ahhoz képest, amit a legjobb esetben elérhetne életszínvonalban, mennyire elégedett a mostani életével – tehát sokkal kézzelfoghatóbban kérdez.
Ez a két kérdésfeltevés eléggé különbözik egymástól. Van ugyan valamennyi kapcsolat a kettő között, de az utóbbi sokkal inkább együtt mozog a jövedelemmel, mint a nyitottabb boldogságkérdés. Természetesen mindkettő növekszik bizonyos általános történések hatására, a házasság vagy stabil kapcsolat, jó egészség és az általános jó anyagi helyzet is pozitív boldogságérzettel jár együtt mindkét mérés esetén, adta hírül a g7.hu cikke.
Egy új kutatás arra világít rá, hogy bár az emberek alkalmazkodni tudnak ahhoz, hogy alacsony jövedelem mellett boldogok legyenek, sokkal kevésbé boldogok, ha komoly bizonytalanság van a jövőbeni vagyonukkal kapcsolatban.
