Először kerültek többségbe a megújuló energiaforrások, de még van hova javulni

Végre eljött az az év, amikor több megújuló energiaforrást használtunk fel a fosszilis forrásokhoz képest.


Egy új tanulmány szerint a szél-, nap- és vízenergia, valamint a biomassza az EU villamosenergia-igényének 38 százalékát terhelte 2020-ban, a fosszilis tüzelőanyagok ugyanakkor 37 százalékos felhasználást igényeltek. Bár jó irányba haladunk, az EU-nak még hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy elérje zöld célkitűzéseit ─ olvasható a Sciencealert hasábjain.

Energiaelemzők szerint ezt a monumentális váltást elsősorban a szél- és a napenergia gyors növekedése okozhatta. Ez 2020-ban 20 százalékkal csökkentette a szén felhasználását. A fenyegető klímaváltozás hatásai elkerülésének érdekében azonban a szél- és napenergia felhasználást a háromszorosára kell növelnünk a következő kilenc évben. A változásoknak továbbá tartalmazniuk kell a gáztermelés fokozatos megszüntetését, a bezáró atomerőművek helyettesítését, emellett az elektromos autók, hőszivattyúk és elektrolizátorok növekvő villamosenergia-igényének kielégítését a kutatók szerint.

A jó irányba való elmozdulás nem is olyan nagy újdonság: 2019-ben Skócia és az Egyesült Királyság már több megújuló energiát használt, mint szenet, olajat és földgázt. 2020-ban az Egyesült Államok az ipari forradalom óta először fogyasztott több megújuló energiát, mint szenet. Európában most már a legtöbb ország több megújuló energiát használ, közülük Németország és Spanyolország először változtatta meg a felhasználási rátákat. A szélenergia növekedéséhez a legtöbbel ugyanakkor Belgium, Svédország és Hollandia járult hozzá.

Mindezek ellenére a különböző gázok még most is elképesztő mértékben szennyeznek világszerte, a 2050-re ígért klímasemlegességet az adatok alapján nem biztos, hogy be tudjuk tartani. Az elképzelések ellenére a járványhelyzet sem segített ezen. A szakemberek emiatt nem kifejezetten örvendenek a fosszilis anyagok felhasználásának csökkentésének, mivel szerintük ennél jóval nagyobb csökkentésre van szükségünk. A pandémiát követő gazdasági helyreállítás alatt tehát nem engedhetjük meg magunknak a klímavédelem elhanyagolását. Ehhez erős klímapolitikára, megállapodásokra van szükségünk.

A figyelmetekbe ajánljuk