A kutatók szerint a hőstressz okozta halálos éghajlati viszonyok normává válhatnak az évszázad végére.
Ha nem teszünk semmit az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának visszaszorítása érdekében, akkor a tudósok szerint az emberi populáció 44-75 százalékát érinti a század végére krónikus hőstressz.
Amennyiben csak Ázsia déli részeit tekintjük, a növekvő hőmérséklet elképesztően sok embert érint. A világ népességének egyötöde a Gangesz és az Indus folyók körül él. Nyolcvan év múlva ezekben a régiókban várhatóan olyan gyakori, halálos kánikula lesz, amely meghaladja a 35 Celsius-fokot is.
Ez a magas hőmérséklet rendkívül káros lehet az emberekre, különösen a csecsemőkre, az idősekre, a terhes nőkre és a társbetegségben szenvedőkre nézve. A kutatók szerint ugyanakkor az állatok, a növények és más élő szervezetek is hasonló szintű hőstresszt fognak tapasztalni.
2003-ban az európai kánikula 70 000 ember életét követelte szerte Európában, emellett Franciaország szarvasmarháinak 24 százaléka is odaveszett.
A század végére a globális szárazföldi terület 45-70 százalékát olyan éghajlati viszonyok befolyásolhatják, amelyekben az emberek nem tudnak túlélni technológiai támogatás, például légkondicionálás nélkül
– mondta Senthold Asseng biomérnök a müncheni Műszaki Egyetemről.
Ez egy jelentős növekedés viszonylag rövid idő alatt, túl gyors ahhoz, hogy a legtöbb organizmus hosszú távon alkalmazkodni tudjon.
2080-ra Ausztrália városaiban a növekvő hőmérséklet miatt legalább négyszeresére nőhet a halálesetek száma. A trópusok egyes területein pedig a kutatók 2019-ben azt jósolták, hogy a kánikula egy napon akár 2000 százalékkal is megnövelheti a halálozási arányt.
Ha az embereket 32 Celsius-fok feletti hőmérsékletnek, különösen magas páratartalomnak teszik ki, vagy 45 Celsius-fok feletti hőmérsékletnek, rendkívül alacsony páratartalom mellett tartják huzamosabb ideig, az végzetes lehet
– mondja Asseng.
A csirkék ráadásul olyan súlyos hőstresszt érnek el 37 Celsius-fokon, hogy elkezdenek lényegesen kevesebb tojást rakni. A hőterhelés során a tejelő tehenek emellett akár 20 százalékkal kevesebb tejet termelhetnek.
A globális felmelegedés tehát az emberek, állatok, növények létét egyaránt veszélyezteti. Egyre sürgetőbb az a tény, hogy mielőbbi cselekvésre van szükség.
(Forrás: Science Alert)
