A „420 napos év” kifejezés gyakran jelenik meg tudományos cikkekben vagy akár a közösségi médiában – és valóban, valamikor régen, bolygónk történetének korábbi szakaszában egy földi év 420 napból állt. De mit is jelent ez pontosan? És mi áll a jelenség mögött?

A Föld felszíne folyamatosan változik a mélyben mozgó tektonikus lemezek miatt. A kontinensek, ahogy ma ismerjük őket, geológiai értelemben viszonylag új képződmények: például Dél-Amerika és Afrika mintegy 138 millió évvel ezelőtt váltak szét – most pedig egy hasonló folyamat tanúi lehetünk Afrika…

A közép-amerikai országban található Barro Colorado-szigeten olyan fosszíliák fedeztek fel, melyek arra utalnak, hogy a területen egykor hatalmas mangroveerdő állt, amelyet 23 millió évvel ezelőtt egy vulkáni iszapömlés temetett be.

Ahogy beköszöntött az új év, érdemes lehet emlékeznünk arra, hogy az évek csupán számok, méghozzá önkényes számok. Valójában rengeteg olyan naptár létezik világszerte, amely nagyban eltér a Gergely-naptártól. Most 2024-et írunk, de milyen év van a világ más különböző naptárjai szerint?

A Harvard professzora ennek járt utána tanulmányában és konkrét válasza is van a kérdésre.