A NASA animációja bemutatja, hogyan fulladunk bele a saját szén-dioxidunkba

Az animációkban a 2021-ben hozzáadott szén-dioxid mennyiségét lehet látni, amelyet a felszín feletti színes füstként jelöltek. Kék és zöld színnel vannak jelölve a szárazföldi ökoszisztémák: a növények és vadon élő állatok, valamint az óceánok által kibocsátott mennyiség, míg pirossal a biomassza elégetését lehet látni (utóbbihoz tartozik gyakorlatilag az összes elpusztult állat, a lehullott falevelek, de még az állatok ürüléke is)

Narancssárgával a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátását láthatjuk és zöld és kék színben villognak azok a helyek a bolygón, ahol a szén elnyelődik: az erdők és az óceánok. A villogó ritmus attól függ, hogy nappal vagy éjszaka van-e, illetve, hogy melyik évszakban vagyunk. .

Az egyértelmű, hogy nem túl jók a bolygó kilátásai, különösen az erősen iparosodott régiók és a nagyvárosok kibocsátása a rémisztő, ahol az autók jelentik a fő közlekedési formát. A világ alacsony népsűrűségű részein (például Ausztráliában és Afrikában) a bolygó hónapokig meglehetősen tiszta marad, de a kibocsátás végül itt is jelentősen megemelkedik.

Ausztrália érdekes eset, mivel itt az egyik legmagasabb az egy főre jutó szénfogyasztás, de mivel mindez egy hatalmas kontinensen oszlik el, amely képes elnyelni a kibocsátás egy részét, már-már tisztának tűnik a terület. Más helyeken, ahol nagyobb a népsűrűség vagy a nehézipar jelenléte, már egészen más a kép, például az Arab-félszigeten vagy Oroszországban.

Az is jól látszik, hogy a természet megpróbál lépést tartani az emberiséggel, de az óceánok és a szárazföldek szén-dioxid-nyelői csak az általunk évente termelt szén-dioxid felét képesek befogadni. A maradék szétterül a bolygón, amely 2021 decemberére egy füstös narancssárga gömbnekfog tűnni, ha végignéztük az animációt.