Egy nagyszabású állatkísérlet meglehetősen érdekes összefüggésre bukkant: a nagyobb agyú és több idegsejtű gerinceseknek hosszabb ideig tart az ásításuk.
A kutatók a friss tanulmány megírásakor 1291 ásításról gyűjtöttek adatokat, melyeket állatkert-utazásokból és online videókból válogattak. 55 emlősfaj és 46 madárfaj megfigyelése alapján pozitív összefüggést találtak egy állat ásításának hossza és agyának mérete között.
Jorg Massen etológus a hollandiai Utrechti Egyetemről elmondja, hogy a kísérlet során több állatkertbe is ellátogattak egy-egy kamerával, ahol azt várták, hogy ásítsanak az állatok. Ez elég sok időt vett igénybe.
A tanulmány választ adhat olyan kérdésekre, hogy a zsiráfok miért nem ásítanak.
"Bár az ásítás mintázata rögzített, időtartama együtt alakult az agy méretével és az idegsejtek számával"
─ írják a kutatók új cikkükben.
Az elemzést annak a hipotézisnek a tesztelésére hozták létre, amelyet egy, a tanulmányon dolgozó egyik kutató 2007-ben tett fel. Eszerint az ásítás az agy lehűlését segíti elő, a hosszabb ásítás emiatt nagyobb agyra utalhat.
Úgy tűnik, ezt alátámasztják az adatok, amelyek azt is mutatják, hogy az emlősök hosszabb ideig ásítanak, mint a madarak.
Hasonló következtetésekre jutottak egy embereket is bevonó 2016-os tanulmányban, melyben 205 ásítást és 24 fajt vizsgáltak meg. Megállapították, hogy a legrövidebb (0,8 másodperc) ásítás az egerektől ered, a leghosszabb ásítások pedig (6,5 másodperc) az emberektől származnak.
"A hűvös levegő egyidejű belélegzése és a szájüregeket körülvevő izmok nyújtása révén az ásítás növeli a hűvösebb vér áramlását az agyba, és így hőszabályozó funkcióval bír"
─ magyarázza Andrew Gallup etológus a New York-i Állami Egyetemről.
Miért fertőző az ásítás? A szakemberek szerint ez egy társadalmi funkciót tölthet be, mivel ugyanabba a lelkiállapotba juttat egy csoportot, ezzel segítve az alvási szokások szinkronizálását.
Noha további kutatásokat kell elvégezni az ásítás okainak pontos felderítésére, a tanulmány valamelyest előre lendítette az ásítással foglalkozó kutatásokat.
(Forrás: Science Alert)
