Dmitrijs Kaminskis/Shutterstock
június 25., 2025  ●  Utazás
Hamu és Gyémánt

Ebben a venezuelai a városban máig arannyal fizetnek

A venezuelai El Dorado valóban a jól ismert Aranyvárost idézi: a lakosok többsége kártya vagy készpénz helyett aranyat használ fizetőeszközként. És bár nevét valóban a legendás településről kapta, az emberek többsége szegénységben él, ráadásul a bűnözés is jelen van az emberek mindennapjaiban.

El Dorado katonai erődítményként alakult ki, amikor 1895-ben Nagy-Britannia és Venezuela összecsapott az ásványkincsekben és olajban gazdag Essequibo régió feletti területért, amely mára egyre éleződő területi vita középpontjában áll Guyanával, amely évtizedek óta igazgatja a területet. A város legidősebb lakói emlékeznek rá, hogy amikor esett az eső, aranyrészecskék jelentek meg a város agyagos utcáin. A lakók nagy része azóta a bányászatban dolgozik. És hogy mit termelnek ki? Természetesen aranyat.

Manapság a kereskedők mérlegekkel mérik a műanyag tablettás dobozokba vagy papírba csomagolt aranydarabokat, a piaci árukat pedig az arany súlya alapján határozzák meg.0,02 grammért egy kis csomag kukoricalisztet, egy grammért pedig egy előre csomagolt élelmiszercsomagot lehet vásárolni, amely lisztet, tésztát, olajat, margarint, ketchupot és tejport tartalmaz. Egy gramm aranyért 85–100 dollár értékű árucikkeket lehet vásárolni, ám annak megszerzése órákon át tartó, megerőltető munkát jelent, és persze szerencse sem árt hozzá.

Az AFP által meglátogatott bányában például, az ott dolgozó ötfős család aznap négy órát töltött egy tonna homok feldolgozásával, melynek eredménye mindössze egy gramm arany lett.

A város környékén számos tábor működik, ahol a bányászok a naponta kitermelt aranytartalmú homokot dolgozzák fel. Cinktetős fészerekben a homokhegyeket gépekkel őrlik, majd vízzel és higannyal mossák, hogy az aranyat elválasszák a többi fémtől. A szemcséket végül lángvágóval melegítik, hogy eltávolítsák a szennyeződéseket, mielőtt a kész aranyat kereskedelmi forgalomba hoznák vagy eladnák.

El Dorado lakói korlátozott hozzáféréssel rendelkeznek, ha a banki szolgáltatásokról van szó. Bár az aranyukat eladhatnák az utcákon hemzsegő kereskedőknek, a legtöbbjük mégsem teszi ezt –az arany ugyanis nem veszít értékéből.

Az arany megléte azonban számos problémát is okoz aza város lakóinak:a bőséges arany-, gyémánt-, vas-, bauxit-, kvarc- és koltánkészletek vonzzák a szervezett bűnözést és a gerillacsoportokat egyaránt. Ezen csoportok illegálisan bányásznak és erőszakot szítanak a városban. A kisvállalkozók zsarolása ennek következtében terjedt el; 2016 és 2020 között 217 ember halt meg rivális bűnbandák összecsapása miatt. Emellett a bányarobbanások is több tucat ember életét követelték már.

Továbbá a környezetvédők is kritizálják a kizsákmányolt területen elkövetett „ökológiai gyilkosságot”.

Forrás: France24

Nyitókép: Illusztráció. / Dmitrijs Kaminskis/Shutterstock

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!

Hozzáférhetőségi eszközök