A franciák beleegyeztek: hamarosan új állammal bővül a világ

Az új státusz célja, hogy az óceániai szigetnek nagyobb önállósága legyen, miközben megőrzi annak francia kötelékét. Macron szerint ez egy „bizalomra épülő” együttműködés kezdete, amely lezárhatja a sziget korábbi politikai patthelyzetét és új fejezetet nyithat a két fél kapcsolatában.

Az egyezmény egy tíznapos tárgyalássorozat eredménye, amelyen függetlenségpártiak és a francia fennhatóság mellett kiálló politikusok, valamint gazdasági és civil szereplők is részt vettek – a megbeszélésekre Párizs mellett került sor. A felek végül abban egyeztek meg, hogy létrejön egy „Új-Kaledónia Állam”, amelyet az alkotmányban is rögzítenek. A döntés értelmében a helyiek egy külön új-kaledóniai állampolgárságot is kaphatnak, de kettős állampolgárok is lehetnek.

Tavaly májusban súlyos zavargások törtek ki a szigeten, miután a francia kormány bejelentette, hogy a nem őslakos, de régóta ott élő lakosok is választójogot kapnának. A kanak közösség attól tartott, hogy ezáltal örökre kisebbségbe kerülnek, és soha nem nyerhetik el teljes önállóságukat.

Ahogy a Guardian cikke is kiemeli, a zavargásokban legalább 14 ember vesztette életét, és a gazdasági kár meghaladta a 2 milliárd eurót. A megállapodás viszont most kimondja, hogy csak azok kaphatnak szavazati jogot, akik legalább 10 éve élnek Új-Kaledónián.

Az új megállapodás értelmében Új-Kaledónia önálló gazdasági és pénzügyi reformprogramot kap, amelynek egyik fő eleme a nikkelkitermelés és -feldolgozás modernizálása. A döntést ugyanakkor először a francia parlamentnek kell jóváhagynia – majd 2026-ban népszavazást tartanak róla Új-Kaledóniában is.

Az elmúlt években egyébként három népszavazást is tartottak a sziget jövőjéről, és mindegyik a francia kapcsolat fenntartása mellett döntött – a legutóbbi, 2021-es alkalom óta a politikai helyzet a szigetcsoporton patthelyzetbe került.