Ketyeg az ökológiai bomba: rovarok millióit sodorja veszélybe a klímaváltozás
A Föld ökoszisztémájának legapróbb, mégis legfontosabb szereplői – a lepkék, szöcskék, bogarak és társaik – világszerte súlyos veszélyben vannak. Egy új kutatás szerint már nemcsak az ember által közvetlenül formált tájakon, hanem távoli, érintetlen területeken is tömeges pusztulás figyelhető meg.
A ScienceAlert beszámolója szerint a rovarpopulációk csökkenését eddig elsősorban az ember által is érintett élőhelyek felszámolásával és a helyi klíma átalakulásával hozták összefüggésbe. Most azonban kiderült, hogy ezek a tényezők jóval szélesebb körben is érvényesülnek. Keith Sockman, az Észak-Karolinai Egyetem biológusa egy mindentől távol eső, coloradói réten végzett, húsz éven át tartó vizsgálata során több mint 70 százalékos visszaesést mért a repülő rovarok számában. A 2004 és 2024 közötti nyári felmérések kimutatták: a forróbb nyarak közetkeztében egyre kevesebb rovar volt megfigyelhető.
– mondta Sockman. A helyzet azonban máshol sem biztató: a trópusokon a pillangók, bogarak és más rovarok pusztulását az egész bolygó klímájára kiható El Niño-ciklus gyorsítja, de még a legyek populációja is veszélybe került a Föld éghajlatának gyors ütemű változása miatt. A rovarpusztulás mértékét vita övezi, ugyanis amellett, hogy nincs elegendő adat ennek megállapítására, több mint 5 millió rovarfaj létezik, ami még nehezebben kutathatóvá teszi a jelenséget. A fajok közül egyesek hasznot húznak a változásokból, mások viszont kipusztulnak, csakhogy a „nyertesek” ritkán tudják átvenni a „vesztesek” ökológiai szerepét, ami az egész ökoszisztéma stabilitását fenyegeti.
A közelgő katasztrófát jól bizonyítja egy friss vizsgálat, amely 3000 évvel ezelőttig visszavezethető, fidzsi-szigeteki hangyapopulációkat vett górcső alá. Evan Economo, a Marylandi Egyetem evolúcióbiológusa elmondta, hogy a múltbeli változásokat nehezebb felmérni, hiszen kevés faj esetében állnak rendelkezésre hosszú távú adatsorok, ám ők új megközelítést alkalmaztak. Olyan múzeumi példányok genomját elemezték, amelyek megőrizték a populációk növekedésének vagy csökkenésének nyomait. A tanulmány végül kimutatta, hogy a Fidzsi-szigetek őshonos hangyafaj-populációk 79 százaléka visszaesett, míg a betelepített fajok robbanásszerűen elszaporodtak.
Mára világszerte több tanulmány is rámutatott a rovarpopulációk tartós csökkenésére, illetve a kutatók között is konszenzus van abban, hogy rovar-biodiverzitási válság zajlik. Jessica Ware zoológus, a New York-i Természettudományi Múzeum munkatársa hangsúlyozta a helyzet súlyosságát:
Olvasd el ezt is!