Másodpercenként 6 tonnát nő a súlya ennek a különös vándorbolygónak

A csillagászat újabb meglepő felfedezéssel gazdagodott: egy magányosan sodródó vándorbolygó olyan gyors ütemben „falja” környezetének porát és gázát, amit eddig kizárólag csillagoknál figyeltek meg. A Cha 1107-7626 nevű égitest másodpercenként 6 milliárd tonna anyagot nyel el – ez a növekedési sebesség pedig új kérdéseket vet fel a bolygók és csillagok közötti különbségekről, illetve azok kialakulásáról.

A szóban forgó objektum már 2008-ban felkeltette a csillagászok figyelmét, mivel úgy tűnt, hogy körülötte bolygókezdeményekre jellemző por- és gázkorong formálódik. Most, több mint egy évtizeddel később, a chilei Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövével (VLT) végzett megfigyelések szerint a bolygó valósággal „berobbant” a növekedés szakaszába – tízszer akkora ütemben kezdett anyagot gyűjteni, mint korábban.

A kutatást vezető Víctor Almendros-Abad, az olaszországi Palermo Csillagászati Obszervatórium munkatársa szerint ez a viselkedés azt sugallja, hogy a vándorbolygók és a csillagok kialakulása sokkal hasonlóbb lehet, mint azt eddig feltételeztük. (A vándorbolygók olyan égitestek, amelyek nem keringenek egy központi csillag körül, hanem a galaxisban szabadon lebegnek.)

Eddig nem tudtuk pontosan, hogyan keletkeznek ezek: létezik elmélet, amely szerint egy csillag körüli pályáról lökődtek ki, de egyes kutatók úgy gondolják, hogy maguktól formálódtak meg a csillagközi térben – pont úgy, mint a csillagok.

Ez is érdekelhet!
Korábban a létezésükről sem tudtunk: feketelyuk-csillagot fedezett fel a NASA

A mostani megfigyelés alapján úgy tűnik, hogy ez utóbbi lehetőség nem csak elmélet: a Cha 1107-7626 éppen úgy „táplálkozik”, mint egy fiatal csillag, idézi a kutatást a New Scientist. A tudósok szerint ehhez erős mágneses mezőkre van szükség, amelyek keskeny csatornákon keresztül vezetik az anyagot a bolygóba – pont, mint a csillagoknál. Hogy ez a bolygó miért éppen most váltott ilyen drámai növekedési szakaszba, az egyelőre rejtély.

Ez a felfedezés új lendületet adhat a csillagászati kutatásoknak, és újraírhatja a határvonalat csillag és bolygó között. A kutatók szerint rengeteg további kérdés vár arra, hogy megválaszolják:

Minden alkalommal, amikor ezeket a szabadon lebegő bolygókat vizsgáljuk, egyre inkább az az érzésünk, hogy nem is tudjuk pontosan, hol húzódik a határ a csillagok és bolygók között.

Olvasd el ezt is!

Egy majdnem Föld-méretű bolygó rejtőzhet a Neptunusz mögött

A Hold folyamatosan távolodik tőlünk, és ez a bolygónkra is hatással van

Rekordsebességű szélviharokat észleltek egy távoli exobolygón

Nyitókép: A kép illusztráció / Tyler van der Hoeven / Unsplash