A sérülten is mintegy fél méter hosszú kardra december közepén Murakeresztúr kollátszegi településrészén egy munkagép fordította ki a sóderből – ismertette Száraz Csilla, a nagykanizsai Thúry György Múzeum igazgatója.
A kard típusát tekintve damaszkuszi, vagyis háromrétegű acélból készült és a markolata arany- vagy sárgaréz díszítésű.
Száraz Csilla hozzátette, hogy a munkagép által deformált és törött kardhoz nagyon hasonló lelet az alig 15 kilométerre lévő horvátországi Perlak (Prelog) határában került elő évtizedekkel ezelőtt.
Az igazgató elmondása szerint a mai Magyarország területén vélhetően ez az egyetlen előkerült Karoling kori harci eszköz, a kard pedig egy frank lovas katonáé lehetett.
A régészeti szakirodalom egész Európában nagy becsben tartja ezeket a kardokat - amelyek Skandináviától Dalmáciáig és Írországtól a Baltikumig széles körben elterjedtek -, 1919-ben típusokba is sorolták őket. Ez alapján a zalai lelet K. típusú, amelynek jellemzője a damaszkuszi acélpenge, az öt, vagy hét részre osztott markolatgomb, az arany- vagy sárgaréz díszítés.
MTI/Nagykanizsai Polgármesteri Hivatal/Kovács Krisztián
Száraz Csilla jelezte, hogy a kard szakértői vizsgálatát Müller Róbert régész, a Balatoni Múzeum nyugalmazott igazgatója kezdte el, ennek keretében pedig a nagykanizsai Kanizsa Dorottya Kórházban röntgen- és CT-vizsgálatot is végeztek. Így vált jól láthatóvá a korrózió alatt egy bevésett görög mankóskereszt, de feltételezik, hogy felirat is lehet felette, ami nagyban segítheti a kutatást.
MTI/Nagykanizsai Polgármesteri Hivatal/Kovács Krisztián
Az eddigi ismeretek alapján a kard viselője minden bizonnyal a mosaburgi – a jelenlegi Zalavár – székhelyű keleti frank grófság szolgálatában lévő lovas katona lehetett. Azt feltételezik, hogy a Mura közelében lévő temetőből kerülhetett elő a kard, vagy egy lovas a sebes sodrású folyón való átkeléskor veszíthette el - mondta a múzeumigazgató, kiegészítve ezt azzal, hogy a leletet a Magyar Nemzeti Múzeumban fogják restaurálni, majd Nagykanizsán mutatják be.
Koósz Attila, a Horvát Köztársaság nagykanizsai tiszteletbeli konzulja arról beszélt, hogy az a térség, ahol a két kard előkerült, éppen a keleti frank birodalom és a korai horvát állam határvidéke volt a 8-9. században. Úgy vélekedett, hogy a csáktornyai és a nagykanizsai múzeumnak érdemes lenne közös kiállításon is bemutatni ezeket a leleteket.
(MTI)
