
7 izgalmas film, ami megmutatja nekünk, milyen lenne a világvége
A koronavírus-világjárvány idején biztosan elgondolkodtunk azon, hogy vajon mi történne velünk, ha valóban elérkezne a világvége. Bár azóta talán kicsit fellélegezhettünk, továbbra is bonyolult és kiszámíthatatlan világban élünk. Szerencsére azonban a világvége egyelőre csak a filmekben létezik. Most 7 olyan alkotást mutatunk be, melyek valamilyen formában ezt a témát járták körbe, és megmutatják, hogyan változhatna meg a mindennapi élet egy világméretű katasztrófa következtében.
A listán szereplő filmek olyan világokba engednek betekintést, amelyek kezdetben nagyon hasonlítottak a miénkre, de egy nagy katasztrófa után teljesen megváltoztak – legyen szó zombijárványról, nukleáris háborúról vagy természeti katasztrófáról, ezekben a történetekben a létezésünk végzetes fordulatot vett, és az élet egészen más szabályok szerint zajlik.
Ebben a klasszikus horrorfilmben Vincent Price alakítja az utolsó túlélőt egy járvány sújtotta világban, ahol az emberek vámpírszerű lényekké változtak. A történet azt mutatja be, milyen lehet az emberi magány, az elszigeteltség, és a reménytelenség egy teljesen kiüresedett, apokaliptikus Földön. Az alkotás már 1964-ben megelőlegezte a posztapokaliptikus műfaj főbb kérdéseit: hogyan őrzi meg valaki a józan eszét, ha már minden elveszett?
Andrej Tarkovszkij filozofikus filmje nem közvetlenül a világvégét mutatja be, hanem egy olyan univerzumot tár elénk, ahol valami titokzatos, felfoghatatlan esemény után egy Zóna nevű terület jön létre – ez a világ rendjének felbomlását, az ismeretlennel való szembenézést jelképezi. A film három férfi utazását követi végig, akik saját vágyaik és reményeik mentén próbálják megfejteni a Zóna titkát. Ez az apokalipszis egyáltalán nem látványos, sokkal inkább belső, lelki katasztrófa – és éppen ettől félelmetes.
A Skynet névre hallgató mesterséges intelligencia átveszi az irányítást és háborút indít az emberiség ellen – a film egy időutazó robot (Arnold Schwarzenegger) történetét követi végig, aki megpróbálja megakadályozni a katasztrófát. A világvége itt még csak közeledik, de a kérdés az, hogy képesek vagyunk-e tanulni a hibáinkból, vagy elkerülhetetlenül elpusztítjuk önmagunkat. A film, habár látványos akcióban gazdag, mélyen szól a felelősségről és a jövőért való küzdelemről is.
Egy posztapokaliptikus, jövőbeli francia városban játszódó fekete komédia, ahol az élelem és az emberi kapcsolatok éppúgy hiánycikkek, mint például a biztonság. A történt szerint Louison, a jólelkű, állás nélkül maradt bohóc egy hirdetésre jelentkezve mindenes lesz a kegyetlen mészáros, Clapet boltjában – ám hamarosan rájön, hogy a munka valójában halálos csapda. Bár egy elég groteszk és szürreális alkotásról van szó, a film fontos kérdéseket vet fel arról, hogyan bomlanak fel az emberi normák, amikor a társadalom teljesen szétesik.
Egy halálos vírus kiirtja az emberiség nagy részét, és a túlélők a föld alá kényszerülnek – ezért visszaküldenek egy férfit (Bruce Willis) a múltba, hogy megakadályozza a járvány kitörését. A film nemcsak az időutazás és a világvége koncepcióját bontja ki, de azt is bemutatja, hogyan torzulhat a valóság, amikor az ember megpróbál beavatkozni a történelem alakulásába. A világ pusztulása és az időutazó férfi őrültté válása itt már megtörtént – a tét inkább az, hogy mindez visszafordítható-e.
Michelle, a történet főszereplője egy baleset után egy idegen bunkerében tér magához – a férfi azt állítja, hogy a külvilágot egy pusztító támadás érte, ezért még egy jó ideig a föld alatt kell maradniuk. A Cloverfield Lane 10 nem egy tipikus, látványos katasztrófafilm – sokkal inkább egy nyomasztó pszichológiai thriller, ahol a félelem forrása nem feltétlenül a kinti világ, hanem a bezártság, a manipuláció és az emberi bizonytalanság. katasztrófatörténeten.
Egy idegen lények által megszállt világban, ahol a legkisebb zaj is halálos veszélyt jelent, egy család próbál túlélni némaságba burkolózva. A film különlegessége, hogy a félelem a csendben rejtőzik – a túlélés ára az, hogy a főszereplők nem beszélhetnek és nem élhetnek szabadon. A világvége itt nem a posztapokaliptikus filmektől elvárt látványos romokban, hanem az emberi kapcsolatok és a hétköznapi kommunikáció hiányában jelenik meg. A főbb szerepekben Emily Blunt és John Krasinski látható – Krasinksi rendezőként is jegyzi az alkotást.
Olvasd el ezt is!