5 augusztusi mozipremier, amit nem érdemes kihagyni

A paródiafilm műfajának legismertebbje tér vissza, ezúttal új főszereplővel: nem más, mint Liam Neeson bújik a legendás Frank Drebin bőrébe. A készítők igyekeztek megtartani az eredeti sorozat abszurd humorát, miközben a történetet a mai közönség igényeihez igazították. A karakter most is ugyanaz a kétbalkezes, keménykedni próbáló rendőr, akinek minden mozdulata káoszba fullad. Kérdés persze, hogy működik-e még ez a fajta humor 2025-ben, de Liam Neeson és Pamela Anderson az előzetesek alapján tökéletes párosnak tűnik.

Zach Cregger, a Barbár rendezője újra a feszültség és a pszichológiai rémület határán mozog. A történet egy rejtélyes esetet követ nyomon: egy középiskolai osztály minden előjel nélkül eltűnik. A film mozaikszerűen meséli el a történteket, több nézőpontból, egyre mélyebbre ásva a sötét titkok között. A főszereplők között ott van Julia Garner és Josh Brolin is, a rendező mellett ők ketten garantálják a feszültséget.  

A legkisebbeknek szóló, magyar gyártású animációs sorozat hetedik mozifilmje ugyanazt nyújtja, amit az eddigi részek: rövid, epizodikus meséket kedves karakterekkel, ismerős tanulságokkal. A film a Pöttyös Ház mindennapjait mutatja be, új történetekkel, de a megszokott világban. A gyerekek nyugalmára és figyelmére szabott ritmus, a barátság és az együttműködés motívuma ezúttal is hangsúlyos.

Bob Odenkirk visszatér a sikerfilm folytatásában, és újra megmutatja, hogyan lehet egy visszavonult családapa a legveszélyesebb figura a kertvárosban. A Senki 2 pontosan ott veszi fel a fonalat, ahol az előző rész abbamaradt: brutális közelharcok, minimalista, száraz humor. Bár a koncepció nem újdonság és a film nem akar más lenni, mint ami, a kivitelezés most is látványos, a szórakoztatás pedig garantált.

Egy hollywoodi színésznő botrányba keveredik, és egy erdei házban próbálja feldolgozni a történteket. A film fokozatosan építi fel a feszültséget: minden jelenet egyre kényelmetlenebb, ahogy a múlt és a paranoia összemosódik. Sophie Turner végre megmutathatja, hogy képes-e elvinni egy filmet a hátán, miközben a történet végig bizonytalanságban tart, és nem kínál könnyű feloldást.