A Északi-sarkvidék Oroszországhoz tartozó területének két szigetcsoportján a gleccserek és a jégtakaró olvadása annyi olvadékvizet termel, amennyi évente megtöltene közel ötmillió olimpiai úszómedencét.
Műholdas adatok szerint a Jeges-tenger melegedése jelentős szerepet játszik a Kara-tengerrel határos két nagy szigetcsoport jégveszteségének felgyorsulásában. Az Edinburgh-i Egyetem tudósai az Európai Űrügynökség (ESA) CryoSat-2 kutatóműholdja által gyűjtött adatokat használták fel, hogy monitorozzák a jégsapka és a gleccserek magasságát és tömegét.
Az információknak az azonos időszakból származó klímaadatokkal való összehasonlítása egyértelműen rávilágított a légköri és óceáni hőmérséklet emelkedése és a két szigetcsoport növekvő jégvesztesége közti összefüggésre.
Megállapították, hogy a Novaja Zemlja- és a Szevernaja Zemlja-szigetcsoport, amely összesen mintegy 130 négyzetkilométert fed le, 2010 és 2018 között minden évben 11,4 milliárd tonnányi jeget veszített.
Már a jég vékonyodásának is súlyos hatása volt a régió néhány gleccserének és jégsapkájának stabilitására, a jégolvadás a jövőben tovább erősödhet.
A gleccserek viszonylag kis méretéhez képest a jégsapkák több száz méter vastag jégből álló tömegek, melyek mintegy 20 ezer négyzetkilométernyi területet lefednek. Némelyik jégtest akár 12 ezer éves jeget is tartalmaz, mely értékes, a sarkvidéki klímára vonatkozó információkkal szolgál a tudósok számára.
A Journal of Geophysical Research: Earth Surface című tudományos lapban megjelent tanulmány eredményei kiegészítik azokat a korábbi információkat, melyek alapján a kutatók úgy vélik, hogy a Jeges-tengerben a körülmények egyre jobban fognak hasonlítani a jóval melegebb Atlanti-óceán északi részét jellemzőkre.
(MTI)
