Minden nemzetnek megvannak az ételekkel és italokkal kapcsolatos saját tradíciói. A hungarikumokon – például a gulyáslevesen, halászlén, dobostortán vagy az Unicumon és pálinkákon – túl léteznek azonban olyan specialitások itthon, amelyeket csak egy szűk réteg ismer.

Az olasz grappát egykor a parasztok italaként tartották számon, és nem igazán ismerték széles körben. Mára azonban jócskán eltávolodott eredetétől: a párlat ma már minden olasz vacsoraasztalnál megfordul, az íze pedig mennyei.

Az Agárdi a kiváló minőségű párlatok iránti szenvedélyével és újító szellemével tűnik ki a kezdetek óta. Azok számára készítik termékeiket, akik a mindennapokban is az egyediséget és a felejthetetlen ízélményeket keresik. Akár egy pihentető esti beszélgetés mellé, akár egy fényűző összejövetelen…

Az Agrárszektor készített interjút Mihályi Lászlóval, a Pálinka Nemzeti Tanács elnökével. Az interjúban kitértek azokra a gyümölcsökre is, amelyekből a legjobb pálinka készül Magyarországon,, illetve, hogy melyek a legkedveltebb, és melyek a kevésbé népszerű gyümölcsök. Mihályi arról is beszélt…

Hogy mekkora skálán mozoghat a pálinka alkoholtartalma, azt az Európai Uniós szabályok írják elő. Viszont a legmegfelelőbb alkoholszintről már megoszlanak a vélemények. De mi a legjobb? És meddig tartható el otthon a gyümölcspárlat, és mennyiért főzethetünk magunknak?

Tényleg alapvetés, hogy a pálinka vagy bor a kora előrehaladtával jobbá válik? Az italok idővel valóban megváltoznak, de a fő kérdés, hogy ez az előnyükre válik-e, vagy éppen ellenkezőleg.

Az elmúlt években egyre nagyobb népszerűségnek örvend a minőségi pálinka. Az olcsóbb, gyengébb minőségű, aromás italoktól egyre többen fordulnak a prémium kategóriás, valódi gyümölcsből készült párlatok felé, hiszen szeretnének megismerkedni a minőségi pálinkák világával. De hogyan is alakul…