Az algák révén alakulhattak ki a nemek.
Úgy gondolják, hogy egy néhány száz millió évvel ezelőtti algarobbanás tette lehetővé az emberi és állati élet fejlődését. Mindez azt jelenti, hogy az evolúció szempontjából mintegy másfél milliárd év van köztünk.
Egy japán kutatócsoport szerint az algák segíthetnek abban, hogy megértsük, hogyan alakultak a különböző nemi rendszerek, vagyis azt, hogyan lett a férfi és a nő.
A Tokiói Egyetem és számos más japán egyetem kutatói nemrég ugyanis felfedezték, hogy a zöld algák Pleodorina starrii nevű típusának három neme van. A hímen és a nőstényen kívül létezik egy harmadik nem is, amelyet a csapat biszexuális neműnek nevezett el.
Ez az első alkalom, hogy háromféle nemű algafajt írtak le.
Noha ritka felfedezést tettek, a Tokiói Egyetem biológusa, Hisayoshi Nozaki szerint a természetben gyakran előfordulhatnak a háromnemű algák.
Az algák olyan eukarióta lények, melyek fotoszintézist alkalmaznak az energia megszerzéséhez. A soksejtű óriás moszatfajtáktól kezdve egészen az aranyos egysejtű dinoflagellátumokig mindent lehet algának minősíteni.
Mivel az algák nagy csoportot képeznek, nagy az eltérés szaporodásuk módjában is.
Az algák általában képesek aszexuálisan (önmaguk klónozásával) vagy szexuálisan (partnerrel) is szaporodni, az életciklus szakaszától függően.
A P. starrii zöldalgák eltérnek az eddig ismertektől. Ennek a haploid algának a biszexuális formája hím és női reproduktív sejtekkel is rendelkezik. A tudósok csapata ezt egy új haploid párzási rendszerként írja le, amely teljesen egyedi.
A P. starrii algafajnak az emberhez hasonlóan vannak hím és nőstény nemi sejtjei is. A hím nemi sejteket spermacsomagokban küldik ki a világra, hogy odaérjenek egy női kolóniához, amelyhez kapcsolódni lehet.
A biszexuális P. starriinek mindkét fajta sejtből jutott, hím, vagy nőstény kolóniát is alkothatnak, ezért párosodhatnak akár hím, akár nőstény, akár más biszexuális csoporttal.
A felfedezés teljesen új, még ízlelgetik a kutatók.
(Forrás: Science Alert)
