2019 nyarán az USA legfontosabb vállalatvezetőiből álló Business Roundtable megkérdőjelezte az évtizedek óta uralkodó dogmát, mely szerint egy vállalat kizárólag a részvényeseinek tartozik felelősséggel, és a dolgozók képviselete mellett szállt síkra. De mit is jelent ez?

Ez mindeddig puszta szándéknyilatkozatnak tűnt, de a Fidelitynél úgy gondolják, a helyzet most változni fog. A globális cégek nem remélhetik, hogy a tevékenységüket (és profitjukat) érintő egyre szigorúbb nyilvános ellenőrzés közepette változatlan formában folytathatják a működésüket, miközben a tágabb gazdaság a túlélésért küzd.

„Úgy véljük, hogy nem csupán a befektetők, hanem általánosságban a társadalom is azt követeli majd a vállalatoktól, hogy a rövid távú profit helyett az érintettek, vagyis a dolgozóik, a környező közösségek és a beszállítók érdekeit helyezzék előtérbe, hogy így garantálják cégük hosszú távú fenntarthatóságát és életképességét"- teszi hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet európai igazgatója.

​A fenntartható üzleti modellek életképesek

Az elmúlt hetekben nyújtott jó teljesítményük hatására tovább javult a fenntartható módon működő vállalatok elismertsége. Egy közelmúltban végzett kutatás során arra az eredményre jutottak, hogy a legjobb Fidelity ESG-minősítéssel rendelkező vállalatok csoportként vizsgálva a válság sűrűjében 3,8 %-kal jobb, míg a leggyengébb minősítésűek 7,8 %-kal gyengébb teljesítményt nyújtottak, mint a referenciaindex. Ugyanez ágazati szinten is tapasztalható volt.

A 2689 minősített vállalat átlagát tekintve minden egyes ESG-minősítési szint 2,8 százalékponttal jobb részvényteljesítményt jelentett a referenciaindexhez képest. A kötvények kapcsán hasonló eredményekre jutottak. A legjobb ESG-minősítésű értékpapírok az év eleje óta március 23-ig 9,2 %-ot, míg a leggyengébb minősítésű csoport tagjai átlagosan 20 %-ot estek. Ez az összefüggés akkor is fennáll, ha az eredményeket annak figyelembe vételével korrigálják, hogy a jobb hitelminősítés potenciálisan jobb ESG-minősítést is eredményez.

A kutatásból arra következtethettek a Fidelitynél, hogy ami eleinte válogatás nélküli és pánikszerű eladási hullámnak tűnt, az valójában nagyon is különbséget tett a vállalatok között annak alapján, hogy mennyire figyelnek oda a fenntarthatóság kérdéseire.

Mindez alátámasztja azt a nézetüket, hogy a fenntarthatóságra odafigyelő vállalatvezetés nagyobb eséllyel végez minőségi munkát és épít olyan, szilárdabb vállalkozást, mely válság idején azután ellenállóbbnak is bizonyul.

Egyre kevésbé tartható az az álláspont, mely szerint a fenntarthatóság olyan luxus, melyet bikapiac idején megengedhetünk magunknak, hogy aztán medvepiac idején gyorsan sutba dobjuk.

​Az állami és a magán-fenntarthatóság együttműködése

Fotó: Unsplash

A válság rávilágított a közegészségügy, a migráció és az éghajlatváltozás összefüggéseire is. Az éghajlatváltozás által előidézett migrációnak messzemenő következményei lesznek a járványvédelem területén, és az állami és a magánszervezeteknek szorosan együtt kell működniük ahhoz, hogy pontosan megértsék és kezelni tudják ezeket a jelenségeket.

Az állami és a magánszféra fenntarthatósággal kapcsolatos további együttműködése előtt nyithat utat az EU Green New Deal nevű programja. Az Unió vállalta, hogy a következő évtizedben bevezet egy ezermilliárd euró összértékű tervet, és hogy 2050-re eléri a széndioxid-semlegesség állapotát. A programot az Európai Befektetési Bank (EIB) forrásaiból és az állami és a magánszféra közös befektetéseiből tervezi finanszírozni.

Bár a program általános céljait illetően nagy az egyetértés a tagállamok között, a források elosztásakor már kompromisszumokra is szükség lesz. Azok a régiók, amelyeket – gazdaságilag és társadalmilag – legsúlyosabban fog érinteni az, hogy megoldást kell találniuk a klímaváltozást előidéző problémákra, várhatóan nagyobb arányban részesülnek majd a forrásokból. Például a szénre nagyobb arányban támaszkodó kelet-európai országok több pénzhez jutnak, hogy átállhassanak a zöld gazdaságra és átképezhessék a dolgozóikat. Az, hogy a beruházások pontosan hol valósulnak meg, egyelőre nem ismert, de az valószínű, hogy lesznek olyan ágazatok, amelyek nyertesként kerülnek ki a folyamatból.

A megújuló energiaforrások területe, a legnagyobb energiafelhasználó ágazatok (az acélipar, a vegyipar és a cementipar) szénfelhasználásának csökkentését lehetővé tevő technológiák, valamint az elektromos járművek ellátási láncában részt vevő vállalatok várhatóan komoly forrásokhoz fognak jutni. A fenntartható élelmiszergyártás szintén a nyertesek között lehet, mivel az EU kiemelt célként kezeli az élelmiszerbiztonság területét, és ösztönözni kívánja az új mezőgazdasági és halászati módszerek bevezetését, miközben csökkentené a kártevőirtó szerek, a műtrágyák és az antibiotikumok felhasználását az állattenyésztésben és a növényterjesztésben.

Válságok idején felgyorsul a történelem. A trendek felpörögnek − vagy hirtelen eltűnnek, hogy újak vegyék át a helyüket. Lehet, hogy most is egy olyan szakasz küszöbén állunk, melyben tartósan átalakulnak a szabályozói tevékenység alapjai, a kormányoknak és a jegybankoknak pedig új módszerekkel kell előállniuk az évtizedek óta nem látott társadalmi és gazdasági fenyegetések leküzdéséhez.

Al-Hilal István szerint a befektetői szemszögből kialakított makrogazdasági feltételezéseket alaposan át kell értékelnünk.

„Miközben e kihívások feldolgozásán igyekszünk, az a meggyőződés mozgat minket, hogy a jelentősebb mértékű állami beavatkozás, az aktív költségvetési politika, a vállalatirányítás és a fenntarthatóság, és persze Ázsia tartós gazdasági ereje az Új Gazdasági Világrend befektetési környezetének állandó jellemzői lesznek. A stabil, kockázattal korrigált jövőbeli hozamok biztosításának záloga az lesz, hogy sikerül-e rugalmas módszereket találnunk az előttünk álló változások átvészelésére."

​Fontos tájékoztatás

A befektetések értéke csökkenhet és nőhet is, és előfordulhat, hogy a befektetők nem kapják vissza a teljes befektetett összeget. A múltbeli teljesítmény nem jelzi előre megbízhatóan a jövőbeli hozamokat. Ezeket az anyagokat csak tájékoztatás céljából közöljük, és csak a címzettként szereplő jogi vagy természetes személynek szól.

Ezek az anyagok nem számítanak hivatalos közleménynek, a Fidelity befektetéskezelési szolgáltatásainak igénybe vételére szóló felhívásnak vagy ajánlatnak, vagy bármely értékpapír vagy befektetési termék megvásárlására vagy eladására szóló ajánlatnak vagy bármely ilyen ajánlat elfogadására szóló felhívásnak.

A Fidelity nem állítja, hogy a jelen anyag tartalma minden földrajzi térségben felhasználhat, vagy hogy az itt tárgyalt tranzakciók vagy szolgáltatások minden joghatóság vagy ország területén bármely befektető vagy egyéb fél számára hozzáférhetőek, értékesíthetők vagy igénybe vehetők.

Friss

Hamu és Gyémánt

Napindító gondolat – 07.02.

A félelem néha nem más, mint a legnagyobb motiváció – ma egy sikersorozatból idézünk.

TOVÁBB OLVASOM ÖSSZEOMLÁS