Blanche Monnier 1849-ben született a nyugat-franciaországi Poitiers-ben, előkelő és nagyra becsült családban. Fiatal nőként állítólag számos kérője akadt, ő azonban egy nála idősebb, jóval szerényebb anyagi helyzetű ügyvédbe szeretett bele. A történet legismertebb változata szerint Blanche feleségül akart menni a férfihoz, anyja, Louise Monnier azonban ellenezte a kapcsolatot. A történet szerint a család végül drasztikus módszerhez folyamodott: a fiatal lányt bezárták otthonuk egyik apró, sötét szobájába, hogy rákényszerítsék, mondjon le választottjáról. Ő azonban hajthatatlan volt, ezután pedig teljesen eltűnt a külvilág szeme elől.
A bezárás pontos oka ugyanakkor máig vitatott: későbbi történészi kutatások szerint Blanche már korábban súlyos mentális problémákkal küzdhetett, és nem bizonyítható, hogy kizárólag a tiltott szerelem miatt került elszigeteltségbe.
Teltek az évek, Blanche-ról pedig egyre kevesebbet beszéltek. Családja folytatta megszokott életét, miközben a nő továbbra is fogságban maradt. A férfi, akihez Blanche hozzá akart menni, 1885-ben meghalt. Ez azonban semmit sem változtatott a helyzetén: még ezután sem engedték ki a szobából. Végül összesen mintegy 25 évet töltött elzárva.
1901. május 23-án különös névtelen levél érkezett a hatóságokhoz. Írója arról számolt be, hogy Madame Monnier házában egy nőt tartanak fogva, aki éhezik, és évtizedek óta borzalmas körülmények között él. A rendőrség kivonult a család otthonához, ahol olyan látvány fogadta őket, amely az egész országot megrázta. Blanche Monnier életben volt.
Az akkor már 52 éves nőt egy lezárt, elsötétített szobában találták meg. Meztelenül feküdt egy rothadó szalmamatracon, körülötte ételmaradékok, ürülék és rovarok voltak. Blanche mindössze körülbelül 25 kilogrammot nyomott, amikor kiszabadították. A beszámolók szerint 25 éve nem látta a napfényt. A rendőrök pokrócba csavarták, majd azonnal kórházba szállították. Az ügy azért kavart különösen nagy botrányt, mert a Monnier család addig tekintélyes és tiszteletre méltó családként élt a városban.
Louise Monniert letartóztatták, de röviddel később megbetegedett, majd meghalt. Blanche testvérét, Marcelt szintén felelősségre vonták. Első fokon elítélték, később azonban fellebbezés után felmentették. Az ügy egyik jogi problémája az volt, hogy az akkori francia büntetőjog nem tartalmazott olyan általános segítségnyújtási kötelezettséget, amely alapján egyértelműen felelősségre lehetett volna vonni azért, mert nem mentette ki nővérét. Marcel később azt állította, hogy Blanche mentálisan beteg volt, és nem is próbált kijutni a szobából. Több tanú vallomása azonban ellentmondott ennek a verziónak.
A negyed évszázados bezártság után Blanche már nem tudott visszatérni korábbi életéhez. Mentális problémákkal küzdött, és élete hátralévő részét intézeti ellátásban töltötte. 1913-ban, 64 éves korában halt meg egy pszichiátriai intézetben.
Blanche Monnier története több mint száz évvel később is Franciaország egyik leghírhedtebb fogva tartási ügye: egy nőé, aki fiatalon eltűnt a társasági életből, miközben valójában végig ugyanabban a házban élt, ahol saját családja folytatta mindennapjait.
Olvasd el ezt is!