Új kutatás: a Parkinson-kór legyőzésének titkát a bélflóránkban kell keresnünk
Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a Parkinson-kór nem kizárólag az agyban kezdődik, hanem jóval korábban, a bélrendszerben indul el a folyamat. Egy friss kutatás most olyan baktériumokat azonosított, amelyek szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában, és összefüggésbe hozta őket két kulcsfontosságú B-vitamin hiányával. A jelek szerint a riboflavin (B2-vitamin) és a biotin (B7-vitamin) pótlása egyszerű, de ígéretes terápiás irány lehet.
A tanulmány vezetője, Hiroshi Nishiwaki, a Nagoya Egyetem kutatója szerint a vitaminpótlás „potenciális lehetőség a tünetek enyhítésére és a betegség lefolyásának lassítására”. A Parkinson-kór jelenleg világszerte mintegy tízmillió embert érint, és a legtöbb esetben csak a tüneteket képesek kezelni – a betegség előrehaladását nem. A rendellenesség általában nem mozgásromlással, hanem tartós székrekedéssel és alvászavarokkal kezdődik, akár húsz évvel a későbbi neurológiai tünetek előtt. Azt már korábbi kutatások is kimutatták, hogy a páciensek bélflórája jóval a betegség diagnózisa előtt megváltozik – írja a ScienceAlert.
A mostani vizsgálat során 94 parkinsonos beteg és 73 egészséges kontrollszemély székletmintáját elemezték Japánban, majd az eredményeket összevetették kínai, tajvani, német és amerikai adatbázisokkal is. Bár a különböző országok lakossága eltérő mikrobiom-összetételt mutatott, egy közös pont mégis feltűnt: mindenhol olyan baktériumcsoportok változtak meg, amelyek szerepet játszanak a B-vitaminok szintézisében.
A kutatás szerint a B2- és B7-vitamin hiánya összefüggésben áll a rövid láncú zsírsavak és a poliaminok alacsonyabb szintjével. Ezek a molekulák normál esetben a bélrendszer nyálkahártyájának védelmét erősítik, hiányuk azonban a bélnyálkahártya elvékonyodásához és fokozott áteresztőképességéhez vezet. Nishiwaki szerint ez a sérülékenyebb bélfal könnyebben engedi át azokat a toxinokat, amelyekkel ma sokkal gyakrabban találkozunk, például tisztítószereket, növényvédő szereket és más környezeti szennyező anyagokat. Ezek a mérgek túlzott mennyiségű alfa-szinuklein fehérje felhalmozódását idézhetik elő az idegsejtekben – ezt a folyamatot tekintik a Parkinson-kór egyik alapmechanizmusának.
A kutatás azt is felidézi, hogy már 2003-ban született egy kisebb vizsgálat, amely szerint nagy dózisú riboflavin – megfelelő étrendi változtatásokkal együtt – javíthat a mozgásfunkciókon. Most úgy tűnik, a bélflóra célzott támogatása új alapot adhat ennek a megközelítésnek.
A tudomány jelenlegi állása szerint a bélrendszer mikroorganizmusai sokkal összetettebb módon hatnak egészségünkre, mint korábban gondoltuk. Más friss tanulmányok például kapcsolatot találtak a mikrobiom állapota és az álmatlanság között, illetve kimutatták, hogy egyes bélbaktériumok képesek elraktározni a hosszú élettartamuk miatt „örök vegyületeknek” is nevezett PFAS-anyagokat. A kutatók úgy vélik, hogy a mikrobiom részletes elemzése – akár székletvizsgálattal, akár speciális metabolit-elemzésekkel – segíthet azonosítani azokat, akiknél valóban fennáll a B2- és B7-vitamin hiánya.
A tanulmány az npj Parkinson's Disease folyóiratban jelent meg.
Olvasd el ezt is!