Shauna Bowes, az Emory Egyetem klinikai pszichológusa, a friss tanulmány szerzője szerint sokan azért fordulnak az összeesküvés-elméletekhez, hogy kielégítsék a megfosztott motivációs szükségleteiket és megmagyarázzák a szorongásukat, mutatja be az eredményeket a ScienceAlert.
Ez is érdekelhet: A 6 legbizarrabb összeesküvés-elmélet, amit nem lehet eloszlatni
Bowes és munkatársai 170 – főként az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból és Lengyelországból származó – tanulmányt elemezve feltárták, hogy milyen motiváció áll az emberek hiedelmei mögött. Mint kiderült, sok befolyásoló tényező van, de az adatok azt sugallják, hogy az embereket a a biztonságérzet, a környezet megértésének igénye, valamint a szociális biztonságérzet fokozott igénye motiválja, feltéve, ha a másik két szükséglet nem teljesül.
A szerzők szerint ez nem túl jó hír, hiszen jelenleg egyre veszélyesebb világban élünk, és a jövőnk se kecsegtet sok jóval.
A kutatók megállapították, hogy leginkább a társadalmi fenyegetések kapcsolódnak legerősebben összeesküvés-gondolkodáshoz, de több, bizalmi kérdésből fakadó fenyegetés is ott van az okok között.
A bizalomról egyébként már régóta megállapították, hogy kulcsszerepet játszik a hit és a kulturális nyitotságban. Függetlenül attól, hogy milyen képzettséggel rendelkezünk, nagyobb valószínűséggel hiszünk el olyan emberektől származó információkat, akikkel saját kulturális csoportunk részeként azonosítjuk magunkat.
Ne hagyd ki! „A Titanic márpedig nem süllyedt el!" – teóriák a világ legismertebb hajókatasztrófájáról
Bowes és munkatársai azt is megállapították, hogy az olyan személyiségjegyek, mint az alacsonyabb analitikus gondolkodás és a nagyobb szorongás meglepően alacsony korrelációt mutatnak az összeesküvés-elméletekben hívők körében.
Érdekesség, hogy ahogy arról már korábbi tanulmányok (és mi is) beszámoltak, a nárcizmus növelte az összeesküvésekben való hítet, csakúgy, mint az egyediség érzésének igénye.
Olvasd el ezt is! Miért vonzódnak a nárcisztikusok az összeesküvés-elméletekhez?
A társadalmi fenyegetést érzékelő emberek nagyobb valószínűséggel hittek az eseményalapú összeesküvésekben, mint az absztrakt elméletekben, amelyeknek inkább az olyan egyéni vonások kedveztek, mint a nárcizmus és a paranoia – írták.
Ezek az eredmények nagymértékben illeszkednek egy nemrégiben kidolgozott elméleti kerethez, amely szerint a társadalmi identitás motívumai miatt vonzódhatunk egy összeesküvés-elmélet tartalmához, míg azok az emberek, akiket az egyediség érzésének vágya motivál, nagyobb valószínűséggel hisznek a világ működéséről szóló általános összeesküvés-elméletekben
– olvasható a szerzők közleményében.
