történelmi útvonal
Ugyan ma már órák alatt eljuthat a világ bármely pontjáról egy nagyobb szállítmány Európába, de mindez csupán pár évtizede van így.

Ha a több ezer éves történelmünket nézzük, elenyésző időt tesz ki a mostanra természetesnek vett szállítási forma. Ugyan jó példa a pár hete a Szuezi-csatornán megfeneklett, kétszázezer tonnás Ever Given hajója, hogy még mindig lehetnek fennakadások, de amíg most csupán hetekről volt szó, addig több ezer éve ehhez hónapok kellettek, és akkor még nem számoltuk bele azt az eshetőséget, hogy útonállók elrabolják az árut.

A Drive Magazin összeszedett jó pár történelmi útvonalat, ami még ma is járható, és az ókorban egy-egy tipikus helyi terméket vittek el rajta messzi tájakra, például sót, fűszereket, amelyek a másik területen elérhetetlenek voltak. Ezekből válogattunk ki mi is párat.

Selyemút 

A legrégebbi és a legjobban ismert kereskedelmi útvonal Kínát és a Római Birodalmat kötötte össze. Az i.sz 1. században a kínai selymet és fűszereket európai gyapjúra, ezüstre és aranyra cserélték. Emellett a selyemút a tudás, a technológia, a vallás és a művészetek elterjedésének fontos csatornája lett. Több fontos csomópont is kialakult az útvonalon: például az üzbegisztáni Samarkand ma is félmilliós nagyváros. Az utazók a kínai Hszianból indultak, és a kínai nagy fal mellett haladtak, majd átkeltek a Pamír-hegységen Afganisztánba és tovább zarándokoltak Levantéig (Közel-Kelet), ahol árukat rakodtak a mediterrán térségbe vitorlázó hajókra.

A 6400 kilométeres útvonalat szinte senki nem tette meg egyben.

Általában a kereskedők egy-egy hosszabb szakaszt vállaltak el és átadták az árut más kereskedőnek, aki továbbvitte. Amikor a Római Birodalom összeomlott a 4. században, a fosztogatók miatt nagyon veszélyes lett az útvonal, így évszázadokig nem is működött. A 13. században, a Mongol Birodalom felvirágzásával a Selyemút is újra fontos lett. Az olasz felfedező, utazó és kereskedő Marco Polo követte az útvonalat, így jutott el első európaiként Kínába. A kor kutatói szerint ezen az útvonalon terjedt el a 14. században a legpusztítóbb pestisjárvány is: a fekete halál az egész világon 75-200 millió áldozatot szedett.

Fűszerút 

Ez nem egy szárazföldi, hanem egy vízi, Földközi-tengeri kereskedelmi útvonal volt, a fűszereket Keletről Nyugatra szállították, főleg közel-keleti termékekkel kereskedtek.

A bors, a szegfűszeg, a fahéj és a szerecsendió volt a legkeresettebb árucikk Európában.

A 15. század előtt észak-afrikai és arab közvetítők ellenőrizték a kelettel folytatott kereskedelemet, ezért ezek a fűszerek rendkívül drágák és ritkák voltak Európában. A felfedezés kora (15-17. század) azonban lehetővé tette a nagy távolságok áthajózását, az európai felfedezők a tengerek felé indultak, hogy közvetlen kereskedelmi kapcsolatokat alakítsanak ki Indonéziával, Kínával és Japánnal. 1492-ben Kolumbusz is kifejezetten a diplomáciai kapcsolatok erősítése és fűszerkereskedelem céljával indult útnak Amerika felfedezésekor.

Sóút 

A só régóta értékes árucikk: ízesítésre, tartósításra és fertőtlenítőszerként használták, ahogy ma is. Azonban kevés, könnyen betakarítható só volt az ókorban, ezért az ásványi anyagokban gazdag területek fontos kereskedelmi központokká váltak. A sok ilyen útvonal közül az egyik leghíresebb a római Via Salaria (magyarul sóút) volt, amely a Róma melletti Ostiától Olaszországon át az Adriai-tenger partjáig tartott. A só olyan értékes volt, hogy a római katonák is sóban kapták a fizetésüket.

Annyira sokat ért a só, hogy a latin sal (só) szóvól ered az angol salary (fizetés) szó is.

Transz-szaharai út 

Az Észak-Afrikától Nyugat-Afrika felé tartó transz-szaharai kereskedelmi útvonal valójában számos útvonalból állt – a kereskedelem kereszteződéseket, találkozópontokat hozott létre a sivatag hatalmas területén. Ezek a kereskedelmi utak először az i.e. 4. században jelentek meg.

A 11. századra több mint ezer tévéből álló hatalmas karavánok szelték át a Szaharát.

Az útvonalon arannyal, rabszolgákkal, sóval és ruhával, strucctollakkal és európai fegyverekkel kereskedtek.

Bőven tartalmas még történelmi útvonalakat a Drive Magazin listája, többek között a bádogút és a borostyánút érdekességeiről is olvashatunk számos másik helyszín mellett. Érdemes szemezgetni a belőle, amit itt tehetünk meg.


A figyelmetekbe ajánljuk