Marie Antoinette

Valami egészen furcsa dolog történt két brit hölggyel, amikor 1901. augusztus 10-én a franciaországi Versailles-ban jártak. Charlotte Anne Moberly és Eleanor Jourdain azt állítják, hogy időutazást tettek, és találkoztak néhány igazán meghatározó történelmi személyiséggel.


A paranormális esemény a Petit Trianon, a Versailles-i kastély területén álló kis kastély körül történt. A kastély 1762 és 1768 között épült XV. Lajos uralkodása alatt. Később XVI. Lajos a 19 éves feleségének, Marie Antoinette királynőnek adta.

A két asszonyt, Moberly-t és Jourdaint a Versailles-ban tett látogatás nem igazán varázsolta el, ezért úgy döntöttek, hogy sétálnak egyet a kastélyt körülvevő kertekben, és meglátogatják a Petit Trianont. A kastély a Grand Trianon nevű parkban található. Amikor a park bejáratához értek, az zárva volt.

Petit Trianon

en.wikipedia.org



Ekkor úgy döntöttek, hogy megpróbálják megtalálni az utat a Petit Trianonhoz az útikönyvük segítségével, de nem igazán jártak sikerrek és hamar el is tévedtek. Ahelyett, hogy az Allée des Deux Trianons nevű főutcán mentek volna tovább, egy kis sikátorba tértek be, így teljesen elkerülték a kastélyt. Bár, nem ez volt a legnagyobb problémájuk.

A dolgok kissé megváltoztak a sikátorban.

Moberly egy nőt látott a közeli ablakon, aki egy fehér ruhát rázott ki, Jourdain pedig egy régi, elhagyatott parasztházat figyelt meg, amely előtt egy régi eke állt. A vizuális változások mellett Moberly és Jourdain is arról számolt be, hogy hirtelen nagy nyomást éreztek a mellkasukon és sivárságot. Rögvest palotakertésznek látszó férfiakhoz fordultak, és útbaigazítást kértek tőlük.

A sikátorban láttak még egy nőt egy kislánnyal az ajtó előtt állni, de éreztek rajtuk valami természetellenest. Mintha valahogy mesterségesek lettek volna, mintha viaszszobrok lennének. Moberly azt nyilatkozta később, hogy nem látta a házikót, de valami érdekes furcsaságot érzett a levegőben:

Hirtelen minden kellemetlen és bizarr volt; sőt, még a fák is laposnak és élettelennek tűntek, mint a gobelinbe dolgozott fák. Nem volt fény- és árnyékhatás, és a fákat nem mozgatta szél."

De persze a séta során sok furcsa emberbe botlottak, akiket meglehetősen ijesztőnek írtak le.

Végül elérték a Petit Trianont, ahol az utolsó furcsa alak is feltűnt; egy hölgy ült a kastély előtti fűben és rajzolgatott. Moberly részletes leírást adott a nőről: könnyű nyári ruhát viselt, fehér kalapot és hosszú haja volt. Amikor először meglátta azt hitte, hogy egy másik turista, de a megjelenése nem volt időszerű.

Később pedig azt állította, hogy a régimódi hölgy maga Marie Antoinette volt – azonban társa, Jourdain tagadta, hogy látta volna a királynét.

A bizarr élmény végén Moberly és Jourdain betért a kastélyba, és csatlakozott a többi, „igazi" vendéghez.

Pinterest

Erről egy hétig mindketten hallgattak, de Moberly nem tudott megbékélni a helyzettel. Csak ez zakatolt az agyában, ezért megkérdezte Jourdain-t, hogy neki is különös érzése van-e azzal kapcsolatban, hogy a Petit Trianonban kísértetek járnak és talán egy hamisítatlan szellemvacsorán vettek részt.

Ekkor pedig mindketten felsóhajthattak.

Ugyanis egyetértettek abban, hogy az élményük nyilvánvalóan paranormális jellegű. Később két külön beszámolót írtak az aznap történt eseményről, és utánajártak a Petit Trianon történetének. Megpróbálták újra megtalálni ugyanazt az ösvényt, de sikertelenül;

az álomszerű sétájuk során látott tájékozódási pontok közül néhány nem is létezett.

A közös könyvük

Miután a helyzet minden elemét megvizsgálták, arra a következtetésre jutottak, hogy a Petit Trianon területén valóban kísértetek járnak, és úgy döntöttek, hogy élményeiket egy könyvben, An Adventure (1911) címmel közzéteszik. A könyvet először Elizabeth Morison és Frances Lamont álnéven írták. A könyv siker lett, de a kritikusok szkeptikusak voltak történetük hitelességét illetően, mivel nem volt egységes történet. Hiszen, ahogy fentebb is említésre került, a két nő sok mindent másképp érzékelt.

A figyelmetekbe ajánljuk