Egy rendező számára elképesztően nagy kihívás egy népszerű könyvből jó filmet csinálni, de szerencsére sokan megbirkóztak ezzel a nehéz feladattal. A híreket és a mozikat jelenleg a Frank Herbert 1965-ös eposzából készült film, a Dűne uralja, ennek apropóján pedig öt olyan könyvet mutatunk be, amelyből később sikeres film készült.
A Keresztapa
A Keresztapa sokak szerint minden idők egyik, hanem a legjobb filmje, amely kitörölhetetlen nyomott hagyott a mozitörténelemben. Sokan azonban nem tudják, hogy a Corleone-család története először nem a vásznon, hanem Mario Puzo novellájában jelent meg, 1969-ben.
A sztori középpontjában a maffiavezér, Vito Corleone (Marlon Brando) és családja áll, akik a II. világháború utáni New York alvilágában igyekeznek minden erejükkel megtartani a hatalmukat. Véres leszámolások és bandaháborúk nehezítik meg a mindennapjaikat, emellett a történetben nagy hangsúlyt kap a legkisebb fiú, Michael (Al Pacino) sorsa is, aki egyre jobban belemerül a család sötét üzleteibe, annak ellenére, hogy apja távol akarta tartani őt a bűnözéstől.
A Gyűrűk Ura
J.R.R.Tolkien műve ugyan a film megjelenése előtt is valódi klasszikusnak számított, ám a Peter Jackson által rendezett filmadaptáció nemhogy lerombolta, hanem sokszorosára duzzasztotta a Gyűrűk Ura-legendát. A történetre sokszor helytelenül trilógiaként hivatkoznak, de a valóságban a Gyűrűk Ura egy három vagy hat kötetből – kiadástól függően – álló, összefüggő történet.
A könyvhöz hasonlóan Jackson a filmet három részre osztotta (A Gyűrű szövetsége, A két torony, A király visszatér), ezek a mozik pedig valódi kasszasikert arattak a mozikban.
A történet egy Zsákos Frodó nevű hobbitról szól, aki véletlenül hozzájutott a valaha készült legerősebb varázsgyűrűhöz. A gyűrűnek elképesztően nagy hatalma van, és Szauron – Középfölde rettegett ellensége és a Gyűrű megalkotója – mindent megtesz annak érdekében, hogy visszaszerezze azt. Frodó és szövetségesei elhatározzák, hogy elpusztítják a gyűrűt, ám ahhoz először el kell jutniuk Mordorba, a Végzet-hegyéhez, ami közel sem egyszerű feladat.
Forrest Gump
A Forrest Gump hat Oscart nyert, köztük a legjobb filmnek járó díjat. Az emberek jelentős része oda van a történetért, bár akadnak olyanok is, akik közel sem rajonganak ennyire ezért a moziért.
Azt viszont nem lehet vitatni, hogy ez egy olyan film, amely egy erős történetet vett alapul, és ambiciózus, kreatív, vizuálisan rendkívül erős alkotást hozott létre belőle.
Forrest Gump egy kissé nehéz felfogású fiatalember, akit egész gyerekkorában kinevettek és lenéztek, ám a jószívűségének és a szerencséjének hála a második világháború utáni Amerika szinte mindegyik fontos pillanatánál jelen lehetett. Ő azonban nemigen vett tudomást a nagyszabású történelmi eseményekről, mivel mindvégig gyermekkori szerelméről, Jenny-ről ábrándozott.
Winston Groom regénye sötétebb és erkölcsileg összetettebb, mint a Tom Hanks által ábrázolt mókás, mégis nagyszívű Gump, de talán pont a karakter emberközelisége teszi olyan különlegesség ezt a filmet.
Schindler listája
Thomas Keneally Schindler bárkája című történetét Steven Spielberg vitte filmvászonra, az eredmény pedig egy elképesztően erős mozi lett. A film erőteljesen ábrázolja a történelem egyik legszörnyűbb eseményét – a holokausztot –, emlékeztetve mindenkit arra, hogy az emberiség milyen mélyre képes süllyedni, emellett viszont gyönyörűen jeleníti meg azt, hogy az emberi jóság a legsötétebb időkben is fantasztikus dolgokra képes.
A történet középpontjában egy tehetséges német üzletember, Oskar Schindler áll, aki a háború alatt gyárat nyit Lengyelországban. Schindler fokozatosan szembesül a nácik borzalmas tetteivel és szándékosan zsidó származású embereket foglalkoztat annak érdekében, hogy megmentse őket a haláltól.
Spielberg megváltoztatta a történet címét, átrendezte a könyv kronológiáját, és kíméletlenül megvágta az anyagot, de felerősítette a történet borzalmait, amely miatt a nézők a bőrükön érezhetik a történet súlyosságát.
A remény rabjai
Frank Darabont Stephen King regényéből készült 1994-es adaptációja a filmművészet modern klasszikusa, amely egy többféleképpen értelmezhető, szimbolikákban gazdag film.
A mozi azonban nem különösebben hű a forráshoz; maga King sem gondolta, hogy a történetből játékfilmet lehetne csinálni, de Darabont úgy bővítette ki a cselekményt és néhány karaktert, hogy közben nem veszítette el a történet szellemét.
A sztori egy Andy Dufrense nevű bankárról szól, akit életfogytiglani börtönbüntetésre ítélnek, miután megvádolták egy kettős gyilkosság elkövetésével. A férfinek be kell illeszkednie börtönélet kegyetlen világába, ám a könyvelői és banki ismereteinek hála sikerül kivívnia az őrök és társai elismerését.
