Szinte az egész világon megtalálhatóak, de rohamosan csökkent a populáció száma az elmúlt két évtizedben itthon.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979 óta minden évben megválasztja az „Év madarát", melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó program most is a lakosságot hívta segítségül egy internetes szavazás keretei között, hogy megválasszák a 2021-es győztest. Az idei versenyt pedig nem más nyerte, mint a cigánycsuk.

A tavaly lezajlott szavazáson a cigánycsuk mellett még az őrgébicsre és a sordélyra is lehetett voksolni.

Az MME jellemzése szerint az év madara a mezei verébnél kicsit kisebb. A nászruhás hím feje, torka és háta fekete, begye és melle rozsdavörös, széles nyakfoltja, keskeny szárnycsíkja és farkcsíkja fehér. A tojón a hímek fekete színét barna helyettesíti, a begy és a mell halvány rózsaszínes, a nyak fehér foltja elmosódott, a farkcsík világos rozsdássárga. A fiatalok foltozott alsótestű tojóhoz hasonlítanak. A farok minden korosztálynál egyöntetűen sötét feketésbarna. A hímek itt hallatják rövid, csicsergő éneküket, illetve innen hallhatjuk jellegzetes csuk-csuk jelző- és riasztóhangjukat, ami a jelenlegi magyar nevükben is megjelenik.

A faj képviselőivel leggyakrabban magas kóró és bokor csúcsán, kerítésoszlop tetején üldögélve találkozhatunk. A hímek itt hallatják rövid, csicsergő éneküket, illetve jellegzetes csuk-csuk jelző- és riasztóhangjukat, ami a jelenlegi magyar nevükben is megjelenik.

Populációjának mintegy 20%-át tették ki az Európában fészkelő párok, ezenkívül Ázsia és Afrika nagy részén is megtalálhatóak.

Apró rovarokból, pókokból, hernyókból álló táplálékát a növényzet csúcsáról lerepülve többnyire a talajon fogja meg. Száraz növényi szálakból álló fészkét a tojó a talajra, fűcsomó tövébe építi. Évente kétszer is költ. Fészekalja alkalmanként 4-7 tojásból áll. Csak a tojó kotlik, a fiókák 12-14 nap alatt kelnek ki és további két hét múlva hagyják el a fészket. Mindkét szülő eteti őket.

Hím cigánycsuk

Sajnos számuk drasztikusan megfogyatkozott Magyarországon: az 1999-2019 közötti 21 évben 54%-al csökkent az állomány. Jelenleg nagyjából 195-210 ezer párra tehető a cigánycsuk populáció. A veszélyeztető tényezők fő oka a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakítások, a gazos-bokros élőhelyek megszűnése, beszántása, továbbá a növényvédőszerek okozta rovartáplálék-hiány is.

A cigánycsuk Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25.000 Ft, de sajnos ez még a fentebb említett problémákra nem jelent megoldást.

Az év madaráról ennél is részletesebb beszámolót lehet olvasni az MME oldalán, ahol számos érdekes információ kiderül még a cigánycsukkról.


A figyelmetekbe ajánljuk