Az nagyhatalmak már egy jó ideje versengenek az űrben, azonban Kína egy soha nem látott nagyságú űrhajóval az elsőségre tör.


Nem titok, hogy Kína az űrhajózás egyik legnagyobb versenyzőjévé vált. Az elmúlt 20 évben a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) történelmi sikereket ért el. Ezek közé tartozik három űrállomás telepítése, nehéz hordozórakéták kifejlesztése, valamint robotfelderítők küldése a Hold és a Mars túlsó oldalára.A következő évtizedre és azon túlra tekintve Kína még merészebb lépéseket tervez űrprogramja fejlesztése érdekében.

A számos javaslat között, amelyet az ország vezetői a legutóbbi ötéves tervükhöz fontolgatnak, az egyik egy "kilométereket átívelő, ultranagy űrhajó" létrehozására vonatkozott. Ha ez az űreszköz alacsony Föld körüli pályára (LEO) kerülne, az megváltoztatná Kína életét, lehetővé téve a hosszú távú küldetéseket és a világűr erőforrásainak felhasználását– írja Phys.org

Ez az ambiciózus javaslat egyike volt annak a tíznek, amelyet a Kínai Nemzeti Természettudományi Alapítvány a hónap elején Pekingben tartott ülésen nyújtott be. Mindegyik projekt 2,3 millió dollár (15 millió jen) támogatást kapott a kutatás és fejlesztés folytatására. A jelentések szerint a projekt egyik fő célja az lesz, hogy megtalálják a módját annak, hogy az űrhajók tömege alacsony maradjon, ugyanakkor szerkezetileg elég szilárdak legyenek ahhoz, hogy pályára állítsák őket.

A kínai alapítvány által közzétett és a South China Daily Mail (SCDM) által idézett projektvázlat szerint az űrhajó elemeit a Földön építik meg, majd egyenként indítják útnak, hogy aztán az űrben összeszereljék. Ugyanez a vázlat leszögezi, hogy ez az űreszköz "az űrforrások jövőbeli felhasználásának, az univerzum rejtélyeinek feltárásának és a hosszú távú tartózkodásnak egyik legfontosabb stratégiai űrtechnikai eszköze lesz".

A dokumentumban idézett specifikációkat tekintve nagy a szkepticizmus ezzel a javaslattal kapcsolatban. Először is, nevetségesen sok kilövés kellene ahhoz, hogy az összes szükséges elemet az űrbe juttassák. Összehasonlításképpen: a Nemzetközi Űrállomás (ISS) a legnagyobb mesterséges szerkezet, amelyet valaha Föld körüli pályára állítottak. Mégis, több tucat indítás és sok év kellett ahhoz, hogy összeállítsák, és ez jelentős költségekkel járt minden résztvevő számára.

Az ISS nemzetk\u00f6zi \u0171r\u00e1llom\u00e1s.

Az ISS nemzetközi űrállomás.

Paolo Nespoli - ESA/NASA/Getty Images

Az 1998-ban megkezdett összeszerelés óta nem kevesebb, mint 232 EVA (extravehicular activities) volt szükséges az összeszereléshez és karbantartáshoz. Az ISS kifejlesztése és megépítése összesen 150 milliárd dollárba került, amelynek nagy részét a NASA és a Roszkozmosz állta. Az állomás működtetésére és általános fenntartására évente 4 milliárd dollárra van szükség, és ezen a terhen ma 15 tagállam és a hozzájuk tartozó űrprogramok osztoznak.

És mégis, az ISS az elejétől végéig összesen 109 méteres, míg a javasolt kínai platform legalább hússzor akkora szerkezetet igényel. A legdurvább becslések alapján is nyugodtan kijelenthetjük, hogy egy "kilométeres" űrhajó több mint 3 billió dollárba (vagy közel 20 billió jenbe) kerülne. Kína 14. ötéves tervének (2021-25) részeként a javaslat azonban úgy tűnik, hogy csupán egy extra nagy űrhajó pályán belüli összeszerelésének tanulmányozására irányul.

A figyelmetekbe ajánljuk