Az IQ-teszteken elért eredmények egyre alacsonyabbak. Noha az iparosodás óta okosabbak lettünk, most úgy tűnik, hogy egyre butábbak leszünk.

A technológiai és tudományos áttörések mind arra utalnak, hogy a világ egyre fejlettebb. Vajon okosabbak is lettünk?

Ez a kérdésfelvetés aktuális, mert a 20. század folyamán az IQ-tesztek átlagos pontszáma világszerte jelentősen nőtt ─ különösen nyugaton. Ez a növekedés évtizedenként körülbelül három IQ-pont volt, vagyis elméletileg több zseni él a bolygón, mint valaha.

Az IQ-pontszámok, intelligenciaszint időbeli növekedésének látszólagos tendenciáját Flynn-effektusnak nevezik. Ehhez hozzájárul mind az oktatás, táplálkozás, munkakörülmények javulása, mind pedig az orvostudomány fejlődése. Az iparosodás óta nőtt az élethossz és a pszichológiai jóllét is.

IQ-mortalitási gradiensnek nevezik emellett azt, amikor az okosabb emberek tovább élnek. Az iparosodáson át nem esett társadalmakra is igaz az, hogy az oktatáshoz, a lakhatáshoz és a táplálkozáshoz való hozzáférés javítása a fő tényező, amely az IQ-növekedéséhez vezetett, ez okozza a hosszabb életet is.

Ahol viszont nem javulnak az életkörülmények, ilyenek a szubszaharai afrikai országok, ott a Flynn-effektus sem figyelhető meg.

De mi is az IQ? Az intelligenciahányados, vagyis az IQ-tesztje az érvelést, valamint az információ és a logika gyors felhasználásának képességét méri. Az IQ-tesztek egyaránt értékelik a rövid és hosszú távú memóriát, absztrakt fogalmak megértését, matematikai gondolkodást.

Noha megfigyelték a Flynn-effektust az iparosodás után, vagyis az 1975 előtt született egyének esetében, egy norvég tanulmány szerint az 1975 után születetteknél ellentétes tendencia figyelhető meg, évente 0.2 pontos IQ-csökkenéssel.

Az Egyesült Királyságban, Svédországban és Franciaországban 2005 és 2013 között elvégzett kutatások is hasonló eredményeket mutattak.

Ez magyarázható azzal, hogy megváltozott az oktatási rendszer. Kevesebb a kötelező olvasmány, több a csapatmunka. Hatékonyabbnak nevelik a gyerekeket, de kevésbé helyeznek hangsúlyt az IQ-tesztek egyéni készségeire.

Felmerült az is, hogy rengeteg bevándorló érkezett a nyugati országokba. A szegényebb életkörülményeik miatt alacsonyabb IQ-pontot mutathatnak, ami beleszámít végül az átlagba.

Az elmúlt 50 év során továbbá rengetegszer kérdőjelezték meg az IQ-tesztek alkalmazhatóságát, emiatt sok intézményben, például munka és iskola választáshoz már nem is használják őket.

A csökkenő vagy növekvő IQ-pontszámokat érdemes fenntartással kezelni. Az IQ-tesztek nem mérik a kreativitást, bölcsességet, érzelmi intelligenciát. A teszt megbízhatósága, az ország, népcsoport életkörülményei, az oktatás mind-mind befolyásolhatják az eredményeket.

(Forrás: Science Alert)


Friss

Három megszólaló, három történet – ezért szeretjük a Rosaliát (x)

Idén ünnepli 10. születésnapját Budapest kedvenc nyárköszöntő fesztiválja, a Rosalia. Ebből az alkalomból kérdeztünk meg három, a fesztivál életében fontos szereplőt. De vajon, mi a közös a SPAR Magyarország, a Gál Szőlőbirtok és a Varsányi Pincészet Rosaliához fűződő kapcsolatában? A beszélgetésekből kiderül.

TOVÁBB OLVASOM ÖSSZEOMLÁS

4 fűszer, amik rendkívül egészségek

Rengeteg fűszert gyógyászati tulajdonságaik miatt használtak, mielőtt a gasztronómia meghatározó alappilléreivé váltak volna. A modern tudomány pedig bebizonyította, hogy közülük jó néhány valóban figyelemre méltó egészségügyi előnyökkel jár.

TOVÁBB OLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Wikimedia

Európa egyik leggyakoribb lepkefaja képes akár 14 ezer kilométert is megtenni

A bogáncslepke akár 12-14 ezer kilométert is megtesz Afrika és Európa között kedvező időjárási körülmények esetén. Ez pedig a leghosszabb vándorlási útvonal, amelyet egy rovar megtesz.

TOVÁBB OLVASOM ÖSSZEOMLÁS
A figyelmetekbe ajánljuk