Egy nemrégiben publikált tanulmány megvizsgálta, hogy mennyire fogékonyak a felsővezetők az időjárás változásra, és hogyan befolyásolja a döntéseiket a napsütés mennyisége.


Depressziósnak érezed magad, ha több napig esik az eső? A napsütés hatással van a hangulatunkra. Az orvostudomány általában úgy véli, hogy a szezonális affektív zavar (SAD) összefügg az őszi és téli rövidebb napfénytartammal, mivel a napfény nagyban befolyásolja az agyműködést. A hongkongi City University of Hong Kong (CityU) egyik számviteli tudósa által készített tanulmány szerint, ha közvetlenül a nyereségprognózis közzététele előtt napos az időjárás, a cégvezetők hajlamosabbak felfelé irányuló előrejelzéseket kiadni.

Chen Yangyang professzor, a CityU Számviteli Tanszékének megbízott vezetője részt vett ebben az érdekes kutatásban. Az eredményeket a The Accounting Review című tudományos folyóiratban tették közzé "Emotions and Managerial Judgment: Evidence from Sunshine Exposure" címmel – írja a Phys.org.

Ahelyett, hogy jól átgondolt, a cég érdekeit szolgáló döntéseket hoznának az emberek - köztük a nagy cégek döntéshozó vezetői is-, néha rejtélyes dolgokat csinálnak, amelyekre sokszor a hangulatuk ad magyarázatot .

Az amerikai állami cégek vezetői által hozott döntések általában következményekkel járnak a cégükre nézve, és potenciálisan hatással lehetnek a gazdaságra. Ezért fontos megérteni, hogy az átmeneti érzelmek befolyásolják-e a döntéshozatalukat, és ha igen, milyen mértékben

- mondta Chen professzor.

Chen professzor rámutatott továbbá, hogy a pszichológiai szakirodalomban jól dokumentált, hogy a napsütés befolyásolja az emberek érzelmeit.

Szeretnénk megvizsgálni, hogy létezik-e ilyen hatás a vezérigazgatók döntéshozatali folyamatában, akiket általában a vállalat működéséhez elengedhetetlenül fontos, kifinomult személyeknek tartanak

- magyarázta.

Ennek vizsgálatához Chen professzor és kutatócsoportja először is megszerezte az amerikai állami cégek - közel 30 000, 1994 és 2010 között készült - nyereség-előrejelzési adatait. Ezután a cégek székhelyének 50 mérföldes körzetében lévő öt legközelebbi időjárás-állomás adatai alapján értékelték a menedzserek napsütéses kitettségét, hogy az előrejelzés elkészítése előtti napok környékén napos vagy felhős volt-e az időjárás. Végül megpróbálták megtalálni a kapcsolatot a menedzserek által készített nyereségprognózis és a napsütés között.

Egy ember \u00fcl az asztala m\u00f6g\u00f6tt.

Icons8 Team/Unsplash

Ez a tanulmány volt az első nagyszabású elemzés arról, hogy az érzelmek milyen módon hatnak a felsővezetőkre. Az adatok elemzése után a csapat felfedezte, hogy a vezetők hajlamosabbak voltak felfelé irányuló előrejelzéseket kiadni, ha a nyereségprognózis kiadása előtt napsütéses napok voltak. A napsütésnek a nyereség-előrejelzés torzítására gyakorolt hatás pedig fokozódott, ha a döntéshozók tapasztalatlanok voltak és/vagy kevésbé voltak alkalmasak a vezetésre, vagy ha a cégük bizonytalan információkkal teli környezetben működött. A kutatócsoport arra következtetett, hogy a napsütéses napok jó érzéssel töltik el az embereket, ami a menedzsereket optimistább előrejelzések készítésére ösztönzi.

Az adataik továbbá arra utaltak, hogy a menedzserek kevésbé lesznek fogékonyak a napsütés hatásaira, ha előrejelzéseiket komolyabban ellenőrzik, vagy ha erőteljesebben ösztönzik őket a pontos adatok kiadására.

Van még egy érdekes pont ebben a kutatásban. A kutatócsoport megállapította, hogy azoknál a cégeknél, amelyek vezetői érzékenyebbek a sunshine priming effektusra, mint társaiké, magasabbak a finanszírozási költségek.

A sunshine priming effektusra hajlamos vezérigazgatók torz információkat közvetítenek a tőkepiac felé, ami megnehezíti a befektetők számára, hogy optimális pénzügyi döntéseket hozzanak a vállalattal kapcsolatban. Ez növeli a cég információs kockázatát és megemeli az adott vállalat finanszírozási költségeit

- magyarázta Chen professzor.

Emellett a kutatócsoport megállapította, hogy a sunshine priming effektusra fogékonyabb vezérigazgatók "megfizetik az árát" az érzékenységnek. Rövidebb hivatali időt, alacsonyabb fizetést és kisebb befolyást tapasztaltak, emellett kevesebb cégnél töltöttek be vezérigazgatói tisztséget.

Ebben a kutatásban megvizsgáltuk az érzelmek szerepét és gazdasági következményeit a vállalati vezetők ítélőképességének alakításában. A vállalatirányítási struktúrák kialakításakor a szabályozóknak és az igazgatóságoknak figyelembe kell venniük, hogy az érzelmek szerepet játszanak a vezetők befolyásolásában a vállalatra vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalában. Kutatásunk arra is felhívta a befektetők figyelmét, hogy a nyilvános közzétételek értelmezésekor vegyék figyelembe a vezetők valószínűsíthető hangulatát

- összegezte Chen.

A figyelmetekbe ajánljuk