Német biológusok feltérképezték egy élő kövület, az ausztráliai tüdőshal (Neoceratodus forsteri) teljes génkészletét, az állatvilág legnagyobb ismert genomját.
Az eredmények alapján az ausztráliai tüdőshal DNS-ében több mint 43 milliárd bázispár van, ami csaknem 14-szerese az emberi genomnak. A konstanzi, würzburgi, hamburgi és bécsi laboratóriumok adatai segíthetnek jobban megérteni azokat az evolúciós változásokat, amelyek lehetővé tették a halak számára, hogy felfedezzék a szárazföldet nagyjából 400 millió évvel ezelőtt – írja az MTI.
A kutatók szerint a tüdő kifejlődéséért ugyanazon gén felelős az embereknél és a tüdőshalaknál. Az állat uszonya ujjakat, singcsontot és orsócsontot is tartalmaz, amelyek azonos genetikai információ alapján alakultak ki fajunknál is.
A 150 évvel ezelőtt felfedezett ausztráliai tüdőshal egy igazi élő kövület. Az állat felmenői nagyjából 380 millió éve jelentek meg, az élőlény az elmúlt 100 millió évben alig változott.
Az állat teljes génkészletének leírása megerősítette azt az elméletet, mely szerint a faj közelebbi rokonságban áll a szárazföldi gerincesekkel, mint a bojtosúszójúhal-alakúak képviselői. Ez azt jelenti, hogy az ausztráliai tüdőshal, amely kopoltyúját és tüdejét használva is képes lélegezni, az ember legközelebbi élő halrokona.
