Bár az északi fény a világ talán leglátványosabb természeti jelensége, kialakulásának okával eddig nem voltak teljesen tisztában a tudósok. Egy frissen közölt tanulmányban viszont úgy tűnik, sikerült leírni, hogy mitől alakulnak ki az északi égbolton megjelenő kék, zöld és lila hullámzások.


A Nature Communications tudományos folyóiratban most megjelent tanulmány szerint az aurora borealis akkor jelenik meg, amikor a Föld mágneses tere elmozdul a napaktivitás miatt. Ilyenkor alakulnak ki az úgy nevezett Alfvén-hullámok, melyek elektronokat szabadítanak fel nagy sebességgel bolygónk legkörébe, ekkor pedig megjelennek a hullámok.

Bár a korábban felállított hipotézisek is hasonló okokra hivatkoztak, az Alfvén-hullámok hatását most először írták le pontosan.

De csak, hogy pontosan értsük, miről is van szó: a Nap által produkált események néha annyira erősek, hogy a Föld mágneses mezeje elhúzódik. A mező visszaugrásakor Alfvén-hullámok keletkeznek, amik a Földhöz közeledve felgyorsulnak, ennek pedig szintén bolygónk mágneses tere az oka. Ugyanezen az úton elektronok is érkeznek a Föld felé, de lényegesen lassabban, mint a hullámok.

Az atmoszférához érve összeütköznek a nitrogén- és oxigénmolekulákkal, és gerjesztett állapotba kerülnek. Amikor veszítenek az energiájukból, fényt bocsátanak ki, ilyenkor jön létre az északi fény.

A figyelmetekbe ajánljuk