A 100 ezer évvel ezelőtt élt denevér állcsontja megerősítette, hogy az állat egy kihalt, óriási vámpírdenevérfajhoz tartozik.


A Desmodus draculae faj állkapocscsontjának felfedezése, amelyet egy argentínai barlangban találtak, segít betölteni az állatok történetének hiányosságait, és támpontokat adhat arra vonatkozólag, hogy ezek a denevérek miért haltak ki végül.

A denevérek egyébként rendkívül változatosak. Ők teszik ki az összes ismert emlősfaj nagyjából 20 százalékát, ami meglehetősen nagy szám, ahhoz képest, hogy körülbelül 50 millió évvel ezelőtt született meg a faj.

Az 50 millió év ellenére a denevér fosszilis nyilvántartása köztudottan gyenge. Emiatt minden felfedezés értékes, különösen, ha vámpírdenevérekről van szó.

Ők az egyetlen denevércsalád a világon, amely kíváncsiságot ébreszt, mivel ismerjük őket Erdély legendáiból és hátborzongató Drakula gróf történetéből is.

A valóságban, azon kívül, hogy állatok, de akár emberek vérével is táplálkozhatnak, békés lények. Az azonban elég kellemetlen dolog, hogy ezzel a szokásukkal veszettséget vagy más betegségeket is továbbíthatnak, ha megfertőződtek.

Ma a nagyjából 1400 ismert denevérfaj közül csak három vámpírdenevér vagy Desmodontinae. Ezek kizárólag más élőlények véréből élnek, vagyis hematofágok.

Mindhárom faj csak Közép- és Dél-Amerikában található: a közönséges vámpírdenevér (Desmodus rotundus), a szőrös lábú vámpírdenevér (Diphylla ecaudata) és a fehér szárnyú vámpírdenevér (Diaemus youngi).

Ez a három faj nagyon szoros rokonságot mutat, ami azt sugallja, hogy a hematofágia csak egyszer fejlődött ki denevérekben és az összes vámpírdenevérfaj közös őstől származik.

Az új D. draculae felfedezésnek nagy jelentősége van az ős feltérképezésében.

A D. draculae létezését 1988 -ban írták le, bár túl sokat nem tudunk róla. Közép- és Dél-Amerikában a pleisztocén idején élt egészen egészen a közelmúltig.

Nemrég felfedeztek néhány maradványt, amelyek elég frissek ahhoz, hogy ne kövülhessenek meg, ami arra utal, hogy csak néhány száz évvel ezelőtt halhatott ki.

Ez volt a legnagyobb ismert vámpírdenevér faj, körülbelül 30 százalékkal volt nagyobb, mint legközelebbi élő rokona, a mai közönséges vámpírdenevér, szárnyfesztávolsága pedig körülbelül 50 centiméteres lehetett.

Egyes kutatók szerint a D. draculae rágcsálókkal vagy szarvasokkal táplálkozhatott, de az sem kizárt, hogy jóval nagyobb állatok voltak zsákmányai (vagyis a megafauna tagjai).

A most talált kövület elmond valamit a régió éghajlatáról is. A közönséges vámpírdenevér 400 kilométerre él északra attól a helytől, ahol a maradványokat felfedezték. A kutatók szerint ez azt sugallja, hogy az éghajlat 100 ezer év alatt rengeteget változott.

(Forrás: Science Alert)


A figyelmetekbe ajánljuk