Arcmaszk a tengerparton
Amerikai és kínai kutatók azt vizsgálták, hogyan alakította át a koronavírus-világjárvány a globális műanyagtermelést. Bár azt gondolhattuk volna, hogy a lezárások miatt kevesebb lehetőségünk volt szemetelni, ez valójában nem így történt. Az eredmények aggasztóak.


Az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának folyóiratában publikált, A világjárványhoz kapcsolódó műanyaghulladék nagysága és hatása című kutatásból kiderült, hogy:

  • 2020 márciusa óta 193 ország összesen nyolcmillió tonna koronavírus-járványhoz köthető hulladékot – maszkok, védelmi felszerelések, egyszer használatos műanyagok – állított elő;
  • ebből nagyjából 26 ezer tonna az tengerekben és óceánokban kötött ki, majd sodródott parta;
  • a szóban forgó hulladék 87 százaléka a világ kórházaiban keletkezik;
  • az országok nem képesek hatékonyan feldolgozni a hatalmas mennyiségű műanyaghulladékot;
  • a nyolcmillió tonna szemét 72 százaléka Ázsiából származik;
  • az egyszer használatos műanyaghulladék nagy részét a folyók szállítják az óceánokba, amelynek 79 százalékáért 10 folyó okolható;
  • továbbá három legszennyezettebb folyó sorrendben a Shatt al Arab, az Indus és a Jangce.
A COVID-19 világjárvány megnövekedett keresletet eredményezett az egyszer használatos műanyagok iránt, ami fokozott nyomást gyakorol az amúgy is kontrollálhatatlan globális műanyaghulladék-problémára.

-összegezték a problémát Yiming Peng, Peipei Wu, Amina T. Schartup, és Yanxu Zhang kutatók.

A tanulmányból az is kiderül, hogy a világjárvány miatt óriási volt a kereslet a vírus ellen védelmet nyújtó felszerelésekre – maszkokra, kesztyűkre védőruhákra.

Ezek az eszközök a legtöbb esetben olcsó vagy tartós műanyagból készültek, melynek eredménye, hogy egyes becslések szerint 2020-ban több mint 1,5 millió darab arcmaszk került az óceánba.

Brian Yurasits/Unsplash

A jelentés szerint ezek a műanyagtermékek veszélyeztetik a tengeri élővilágot, valamint hosszú távú problémákkal fenyegetik a part menti környezetet és az ökoszisztémát.

Viszonyításképp a pandémiát megelőző 2019-es évben a Mineroo Alapítvány elemzése szerint összesen több mint 130 millió tonna műanyaghulladék keletkezett a Földön, amelynek 55 százaléka 20 vállalattól származott.

Ezek egy részét elégették, vagy lerakókban elraktározták, sokszor azonban a környezetben, többnyire – szintén – az óceánokban kötöttek ki.

A figyelmetekbe ajánljuk