Az az amerikai Nemzeti Légkörkutató Központ (NCAR) tanulmánya szerint az Ausztráliában 2019 végén és 2020-ban pusztító bozóttüzek voltak a legnagyobb hatással a klímaváltozásra.

John Fasullo, a NCAR kutatója és munkatársai számtógépes modellezéssel számszerűsítették a koronavírus-járvány idején a közlekedési és ipari tevékenységek csökkenésének klimatikus hatását, valamint az ausztráliai bozóttüzek füstjének hatását.

Azt találták, hogy a koronavírus-világjárványhoz köthető kijárási korlátozások 2020-ban viszonylag mérsékelt és fokozatos hatással voltak a klímára, amelynek eredménye az lesz, hogy a globális felmelegedés átlagosan 0,05 Celsius-fokkal nő 2022-re.

Ezzel szemben a bozóttüzeknek rövid, de jóval jelentősebb hatása volt, lehűtötte a Földet néhány hónapon belül 0,06 Celsius-fokkal.

Egyáltalán nem a Covid-19 volt a klímaváltozás fő mozgatója, hanem az Ausztráliában tomboló bozóttüzek

– idézte Fasullót a The Guardian

A Geophysical Research Letters című folyóiratban közzétett tanulmány megvilágítja, hogy milyen széles körű hatással vannak a nagy erdő-és bozóttüzek a világ időjárási rendszerére. A hatalmas tüzek annyira sok ként és más füstrészecskéket bocsátanak a légkörbe, hogy azok képesek szétzilálni az időjárási rendszert, a trópusi viharokat az Egyenlítőtől északra tolják és hatással vannak a Csendes-óceán trópusi térségének időszakos felmelegedésére, hűtésére, azaz az el Nino és a la Nina jelenségekre.

Kutatásunk megmutatta, hogy a regionális bozóttüzek hatása a globális klímára jelentős lehet. A tüzeknek nagy az ujjlenyomata mind a légkörben, mind az óceánban. A klíma válasza azonos volt, mint egy nagy vulkáni kitörés esetén

– magyarázta Fasullo.


A figyelmetekbe ajánljuk