woman in white robe sitting on black office rolling chair

Ha tudományról van szó, többnyire csak a nagy felfedezések jutnak el hozzánk, a kudarcok kevésbé. Pedig a kudarccal járó kísérletek ugyanúgy fontos részei a tudomány fejlődésének.


Amiről nem szoktunk hallani nagy felfedezések kapcsán, az az évekig tartó, fáradságos, kemény munka, amely nem meggyőző eredményeket hoz, és látszólag nem szolgáltat bizonyítékot a tudósok által feltett kérdésekre. A korlátok fokozatos alkalmazása, amely egyre közelebb visz minket a válaszok megtalálásához és a felfedezésekhez. Mégis, a nem kimutatható eredmények nélkül, amit nulla eredménynek nevezünk, a tudomány fejlődése gyakran lelassulna és megakadna.

A nullás eredmények visznek minket előre. Megakadályozzák, hogy ugyanazokat a hibákat megismételjük, és meghatározzák a jövőbeli tanulmányok irányát. Gyakran azonban a nullás eredmények nem jutnak el a tudományos publikációkba. Ez nem csak a tudományos munka hatékonyságában okozhat jelentős hiányosságokat, hanem a jelenlegi tudományos publikációs folyamatok potenciálisan nagyobb problémáira is utal. A probléma megoldása nem egyszerű, mert nagyon könnyű nullás eredményt generálni egy rossz kísérlet lefuttatásával.

Ha még több nullás eredménnyel árasztanánk el a szakirodalmat azáltal, hogy rossz minőségű tanulmányokat generálunk, az nem feltétlenül segítene az alapvető problémán, ami végső soron az, hogy a fontos kérdésekre helyes válaszokat kapjunk. Ha viszont helyesen bánnak a nullás eredménnyel, akkor rendkívüli eredményeket hozhat. Az egyik leghíresebb példa a Michelson-Morley-kísérlet, amelyet Albert A. Michelson és Edward W. Morley fizikusok végeztek 1887-ben. A páros a bolygónk sebességét próbálta kimutatni a világító éterhez viszonyítva, vagyis a közeghez, amelyen keresztül a fény vélhetően úgy halad, mint a hullámok a vízben.

Kísérleteik ötletesek és aprólékosak voltak, de a nulla eredmény azt mutatta, hogy a fény sebessége minden vonatkoztatási rendszerben állandó, amit Einstein a későbbiekben a speciális relativitáselméletével magyarázott meg. Más esetekben a nullás eredmények segíthetnek a műszerek és a jövőbeli kísérletek tervezésében. Az összeütköző fekete lyukak gravitációs hullámok segítségével történő észlelésére csak azután került sor, hogy a nullás észlelések éveken át lehetővé tették a gravitációs hulláminterferométer tervezésének javítását.

(Forrás: ScienceAlert)


A figyelmetekbe ajánljuk