Emojik egy képen.

Hogyan befolyásolják a kulturális különbségek a közösségi médiában való viselkedést?

Portugál kutatók különböző országokban élő emberek Facebook reakciói alapján igyekeztek társadalmi mintákat alkotni.


Az International Journal of Internet Marketing and Advertising című folyóiratban megjelent kutatás azt vizsgálta, hogy a kulturális különbségek hogyan befolyásolják a közösségi médiában való viselkedést – írja a Phys.org.

Myron Guftométros és João Guerreiro, a lisszaboni Instituto Universitário de Lisboa tudósai a legismertebb és legnépszerűbb online közösségi hálózatra, a Facebookra összpontosítottak. A kutatásuk során tizenöt különböző ország 225 különböző Facebook-oldalának 6750 bejegyzéséből származó adatait dolgozták fel.

A csapat kategorizálta az olyan elkötelezettségi mérőszámokat, mint a kedvelések, megosztások és kommentek száma, valamint a "lájk" különböző változatait is vizsgálták - mint például az imádom, hűha és vicces emotikonok - amelyekkel egy-egy poszt megjelölhető. Ezután Hofstede kulturális dimenzióit használták az adatok elemzéséhez. A csapat számos érdekes különbséget talált, amelyek az előbb említett modellel magyarázhatók.

Az eredményeik alapján azokban az országokban, ahol alacsony az individualizmus és/vagy nagy társadalmi különbségek vannak, több posztot osztanak meg, mint amennyit kommentelnek. Azt is megállapították, hogy a "vicces" vagy "hűha" emotikonos válaszok használata a szokásos "tetszik" helyett összefügg az individualizmus magasabb szintjével.

A Facebook és más közösségi médiaszolgáltatások elérhetősége és a globalizáció ellenére az emberek még mindig megőrzik és előnyben részesítik saját kulturális értékeiket a különböző régiókban. Emellett azonban szükség van folyamatos vizsgálatokra annak megállapítására, hogy a globalizáció hatásai elmossák-e a kulturális különbségeket, vagy sem, különösen a közösségi médián belüli posztolási és kommentelési tevékenységek esetében. A szerzők azt írják, úgy tűnik, hogy az ő tanulmányuk az első olyan publikált munka, amely valós, organikusan gyűjtött adatok alapján, elkötelezettségi mérőszámok formájában elemzi a kulturális eltéréseket.

A következő lépés a kisebb, helyi vállalatokat körülvevő kulturális különbségek vizsgálata lesz, valamint a modelljük kiterjesztése más alkalmazásokra, például a Twitterre és az Instagramra.

A kutatók azt is megállapítják, hogy tanulmányuk több további kérdést is felvet, amelyekre a jövőbeni kutatások adhatnak választ: Vajon egy poszt "szívecskézése" a "tetszik" helyett erősebb márkakapcsolatot jelent? Arra is kíváncsiak, hogy a "vicces" vagy "hűha" emotikonokkal való reagálás azt jelenti-e, hogy a vásárlók elkötelezettebbek és érdeklődőbbek a cégek bejegyzései iránt.

Természetesen a nagyobb kérdés az, hogy, ezek a múló online érzelmek valóban elárulnak-e bármit is a felhasználó vagy a vásárló tényleges érzéseiről az adott márka iránt.

A figyelmetekbe ajánljuk