Az erkölcspszichológia foglalkozik azzal a lényeges kérdéssel, hogy mi alakítja ki erkölcseinket. Hogyan kezdünk el ítélkezni, hogy kezeli az agyunk az erkölcsi kérdéseket? Többek között Platón és Konfuciusz is foglalkozott hasonló kérdésekkel már.


Dr. Bertram F. Malle, a Brown Egyetem munkatársa tanulmányt írt nemrég arról, hogy az emberek miként hoznak erkölcsi ítéletet, és milyen tényezőket vesznek figyelembe az ítélkezés során.

Az ítéletnek több típusa létezik. Első típusát értékelének nevezik. Értékelést végzünk akkor, amikor a dolgokat jónak, rossznak, pozitívnak vagy negatívnak címkézzük. Ezt a fajta felcímkézést szinte mindennel kapcsolatban megtesszük, beleértve a nem erkölcsi helyzeteket is. Egyes tanulmányok szerint agyunk az információ megszerzése után fél másodpercen belül elkezdi eldönteni, hogy a hallott információ jó vagy rossz. Az értékelés elősegíti a bonyolultabb erkölcsi ítéletek létrejöttét.

A második típus a normabírálat. Ez a kategória már magában foglalja annak eldöntését is, hogy valamilyen cselekedet megengedett, elfogadható, vagy tabu, megengedhetetlen. A normabírálat legfőképpen az emberi cselekedetekre vonatkozik, mégpedig olyanokra, melyek a jövőben fognak megtörténni. Kérdései tehát a Hogyan kellene?, Hogyan illik?.

A harmadik fajta ítélkezés a tévesség megítélése. Ez tartalmazza az előző kettő elemeit. Tulajdonképpen egy megtörtént vagy hipotetikus eseményről dönti el, hogy jó vagy rossz, megfelelt a normáknak vagy sem.

Noha hasonlóak, a tévesség megítélése nem azonos a normabírálattal. Az emberek ugyanis tarthatnak egy cselekedetet egyszerre rossznak és megengedhetőnek. Ilyen az, amikor egy kar meghúzásával öt ember megmentése árán megölünk egy másik embert egy elméleti helyzetben. Ugyanígy különbözhet az is, hogy mit ítélünk rossznak és tévesnek, egy viccet például ítélhetünk meg rossznak és nem tévesnek erkölcsileg, vagy jó viccnek, de erkölcsileg tévesnek is.

Létezik még egy ítélettípus, a hibáztató ítélet, ez az előző háromból tartalmaz elemeket. Az agyunk kevesebb mint két másodperc múlva kezd el valakit hibáztatni egy esemény után. A hibáztatás nemcsak társadalmi eszköz, segíthet megérteni, ki mit tett, de segíthet a jövőbeni erkölcsi viselkedésünk szabályozásában is.

Az agyunk rettentő gyorsan dolgozza fel az erkölcsi információkat. Egy esemény után kevesebb, mint két másodpercen belül eldöntjük, hogy jó vagy rossz az, amit láttunk, erkölcsileg téves vagy sem, valamint azt, hogy ki lehet a hibás érte.

A gyors döntésekről azonban nem árt tudni, hogy nem teljesen pontosak, mert a meglévő elfogultságokra, sztereotípiákra és korlátozott információkra támaszkodnak.

A négy kategóriájú ítéletrendszer emellett segíthet minket abban, hogy megértsük, minden erkölcsi helyzetet több szempontból is figyelembe lehet venni, a világ nem fekete-fehér.

(Forrás: Big Think)


Friss

Így működik az agyunk a nappali álmodozás alatt

A pszichológiának vannak válaszai a nappali álmodozásra is.

TOVÁBB OLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ezért zsugorodott össze az emberi agy az elmúlt 30 ezer évben

A tudósok szerint az emberi agy zsugorodása testi változásokhoz köthető.

TOVÁBB OLVASOM ÖSSZEOMLÁS

A klíma megfelelő telepítésén nem érdemes spórolni (x)

Egy jó minőségű klíma kiváló választás, ha sok éven át szeretné élvezni a kellemes hőmérsékletet, jó közérzetet otthonában. Ahhoz viszont, hogy a klímája megbízhatóan, hatékonyan és költségtakarékosan működjön, megfelelően kell azt telepíteni.

TOVÁBB OLVASOM ÖSSZEOMLÁS
A figyelmetekbe ajánljuk