Fogalmazzunk úgy, hogy egyik dolog vezetett a másikhoz. Egyfajta reakció volt a kor történéseire, amik innovációt kívántak.


Népességnövekedés, nagy léptékű urbanizáció, számtalan háború – a gazdaság megroppanni látszik. Ezek nem aktuális hírek, hanem a 17. század eleji Nagy-Britannia problémái, amelyeket tetézett az Újvilágba tett felfedezőutak következtében kialakult fahiány. Fa nélkül ugyanis nem lehet hajókat építeni, márpedig az országot meg kellett védeni az ellenségtől – ami akkoriban gyakorlatilag egész Európát jelentette.

Megoldásként I. Jakab törvénybe hozta, hogy a fát nem lehet pazarolni, így nem szabad melegítésre sem használni, ami viszont az üveg megolvasztásához elengedhetetlen volt. Üvegre pedig szükség volt, Angliában ugyanis már a rómaiak óta találhatóak szőlőtőkék. Az addig ismert borkészítés ráadásul egy újdonsággal is kecsegtetett.

Christopher Merrett arról számolt be róla írásaiban, hogy Angliában divatba jött cukorral és melasszal dúsítani a bort, ami másodlagos erjedéshez vezet a palackban, azaz már a korabeli britek is pezsgősítettek. Az új hóbort viszont új palackokért is kiáltott: egy üveg pezsgőben háromszor akkora nyomás uralkodik, mint az autógumiban, ezt nem bírja el akármilyen palack.

A fatilalom következtében az üvegkészítők kénytelenek voltak a szén felé fordulni, ami - bár káros anyagokat bocsájt ki - magasabb hőt tud adni, mint a fa, aminek eredményeként sokkal erősebb üveget voltak képesek gyártani. Az új igényekhez alkalmazkodva, a 17. század eleji angol üveg Európa-szerte keresett árucikké vált.

(A cikk eredeti verziója a VinCE Magazinban jelent meg először.)

Friss

Tehénsimogatás, mint pszichológiai segítő eszköz

Erőteljesen meg tudunk nyugodni állatok simogatása közben.

TOVÁBB OLVASOM ÖSSZEOMLÁS

A figyelmetekbe ajánljuk