Regényes Budapest

Kedvenc hőseink nyomában

Budapest fennállása óta annyi esemény tanúi voltak a házak falai, hogy szinte minden lépcsőház megérne egy-egy saját regényt. Vannak azonban szerencsés épületek is: azok, amelyek meg is kapták a saját meséjüket. Olyan budapesti házakat látogatunk most meg, melyek egy kiemelkedő irodalmi alkotás helyszínéül szolgáltak, a mindennapokban viszont gyakran csak lehajtott fővel elsétálunk mellettük.

Élet és halál háza

Nádas Péter: Párhuzamos történetek – Teréz körút 11.

„Valamikor ezerkilencszázhatvanegyben, abban az esztendőben, amikor a távoli Pfeilenben más homályos ügyekre is lassan fény derült, a magyar fővárosban felettébb balul sikeredett a nemzeti ünnep.” A hőmérő higanyszála vagy nyolc fokra esett, a szél viharossá fokozódott, a Nagykörúton kötelékben húztak el a mentők. A városban közben azért zajlik az élet: a Lukács fürdőben Kovách János (eredeti nevén Hans Von Wolkenstein) élénk eszmecserét folytat Rott Andréval, miközben az orosz forradalom tiszteletére November 7. térnek átnevezett Oktogonon az Abbázia Kávéházban az új kiszolgálólány egy újabb kávét tesz a vendégek elé. Klára mozdulatait megrögzötten figyeli a Teréz körút 11. második emeleti ablakából Lippay Kristóf, lakásukban meg egyre csak csöng és csöng a telefon… Ezer mozdulat egyetlen percben, élet, halál, és a kettő közti tennivalók egy olyan világban, amelyben a dolgok olykor értelmüket vesztik. Nádas Péter háromkötetes klasszikusa igazi nagyregény. A húsz éven át írt mű történéseinek egyik középpontja az egykor jobb napokat látott körúti Demén-ház, amely akár a korszak jelképe is lehetne rogyadozó cserepeivel, a padláson lógó aszott macskatetemekkel, lakóinak kilátástalan életével.

Egy gyilkos nyomában

Kondor Vilmos: Budapest Noir – Andrássy út 49.

„Többen kérdezték már tőle, miért pont az Abbáziát szereti, elvégre olyan gejl dolog odajárni, amikor alig egy sarokra van a Japán az Andrássyn, de Gordon csak vállat vont, és azt felelte: – Mert jó a feketéjük. – Ami nem volt igaz, az Abbáziában a fekete közepes volt, és az egy pengő hatvanas reggeli sem túl bőséges. A törzsasztala miatt szerette. Ott ülhetett az ablak mellett, és reggel nézhette a sürgő Oktogont, este meg a fénybe öltöztetett Andrássy utat.” Kondor Vilmos nagy sikerű regénye a húszas évek Budapestjéről nemcsak korrajz, de a város aprólékosan részletes, hiteles leírása is. Mi több, szerelmi vallomás a városhoz, a sugárutaktól a VII. kerületi lebujokon át a budai villákig. Kondor Budapest korabeli krónikásaként mindent tud, amit a húszas években a Pesti Napló, Az Est vagy a többi napilap lehozott: egyértelműen eligazodik a politika, a pletykák vagy épp a külvárosi halálesetek világában. Főhőse, a lekvárok ínyence, Gordon Zsigmond reggelente az Andrássy utat figyelve ereszkedik le a bűn ösvényeire, hogy fel-felhozva valamit, akár a város és az ország történelmére is hatással legyen. Mégiscsak jó lehetett a kávé az Abbáziában.

Einstand

Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk – VIII. kerület Grund

„A grund… Ti szép, egészséges alföldi diákok, akiknek csak egyet kell lépnetek, hogy künn legyetek a végtelen rónán, a csodálatos nagy, kék búra alatt, melynek égbolt a neve, akiknek a szemetek hozzászokott a nagy távolságokhoz, a messzenézéshez, akik nem éltek magas házak közé ékelve, ti nem is tudjátok, mi a pesti gyereknek egy üres telek. A pesti gyereknek ez az alföldje, a rónája, a síksága. Ez jelenti számára a végtelenséget és a szabadságot.” A grund egy csipetnyi szabadság a Józsefvárosban, ahol a felnőttek törvényei érvénytelenek, és ahol az Einstand hadüzenet. Molnár Ferenc saját gyerekkorának élményeit meséli el olyan elevenen, hogy még abban is nosztalgiát ébreszt, aki ezt a kort vagy világot már nem is ismerte. Éppen ebben rejlik a regény titka, azokban az apró rezzenésekben, amelyek révén mindenki megélheti, milyen lehetett együtt gittet rágni vagy éppen csatát vívni a Vörös- ingesekkel. Molnár itt nőtt fel, az Üllői úton, és 1907-ben, amikor a regényt írta, a VIII. és a IX. kerület igencsak a város széle volt. Az említett üres telek a Mária utca és a Pál utca kereszteződésénél lehetett, elöl palánk védte, hátul pedig egy másik beépítetlen földdarabhoz kapcsolódott, melyen a fűrészgép zakatolt, s a telek őrzőjének, a tótnak mindig mindenki gyűjtötte a szivarvégeket. A grund szellemét idézi a közeli Nagytemplom utcai komplexum is, amely egyszerre Pál utcai fiúk tematikájú játszó- és oktatótér, szórakozóhely és a Google XXI. századi Pál utcai fiúknak (és lányoknak) való játéktere, a Google Ground nevű oktatási és képzési helyszín.

A legbujább bérház

Krúdy Gyula: A vörös postakocsi – Zichy Jenő utca 29. és 31.

„Pesti regény! Mit lehet írni Pestről? Ordináré passzió, mint az állatkínzás. De megpróbáljuk. A magányban, amelyet a regényíráshoz választottam, talán érdekesebbnek látom az embereket, mint akkor, midőn közöttük éltem. Most mindenesetre jegyet váltok a postakocsira, és Budapestre utazom. A városban, mert minden embert ismerek, találok kvártélyt, hol nem lopják el mesélőkedvemet.” Krúdy jól ismerte a tízes évek Budapestjének legmélyebb bugyrait. Már csak azért is, mert egészen közelről látta őket, nincs mit szépíteni, volt, hogy bordélyban lakott. Hiába volt mindkét házassága szerelmi frigy, valami mindig a városba vonzotta. Igaz, jó dolga is volt akkoriban egy úrnak a nyilvánosházban. Főztek, mostak rá, és nemcsak a testét, de a lelkét is jól tartották: „Hírlapírók jönnek, akik másnapi cikkeiket a konyhában felolvassák, és véleményt kérnek őnagyságától. Bolond világ van itt – egész éjjel jönnek-mennek a boldogtalan, szerencsétlen férfiak, akik mind a jószívű Steinnéban bizakodnak, hogy vigasztalja őket egyszóval, egy tanáccsal vagy egy leánnyal” – meséli A vörös postakocsiban a kurtizán, Estella. Míg a tulajdonosnő férje Kanadában visz korcsmát, lánya pedig Bécsben jár az apácákhoz, a pesti üzlet virágzik – ez az egész képmutatósdi nagyon is jellemző az akkori Budapestre. És magára Krúdyra is. Míg felesége otthon ült, az író rendre el-eltünedezett a városban, sőt néha még szerelembe is esett. Egyik nagy szerelmét Madame Louise alakjában formálta meg A vörös postakocsiban és más publicisztikákban. A nőt (egy 1848-as honvédtiszt lányát) Pilisy Rózaként ismerték Budapesten, mint a legjelesebb budapesti kurtizánt. Halálakor az író Pest Rózsája címmel írt a virágáruslányból lett Madame-ról, „a legbarátságosabb pesti ház” úrnőjéről. A barátságos házak kora a húszas évekre lejárt, a pesti bérházak egyre kevesebb ilyen titkot rejtettek, a nyughatatlan Krúdy pedig, aki soha nem tudott leszokni az italról, végül elszegényedve, 1933 májusában hozatott még a lányával egy üveg bort a Kéhlyből, majd elaludt örökre.

Ahol Emerenc sepregetett

Szabó Magda: Az ajtó – Júlia utca 7.

Kevesen vannak annyira intenzív viszonyban regényeik főszereplőivel, mint Szabó Magda Az ajtó házvezetőnőjével, Emerenccel. Júlia utcai lakásának ablakából ugyanis az írónő éppen ráláthatott a szemközti ház házmesteri lakásának ajtajára, amely mögött Szőke Júlia lakott rengeteg macskájával együtt. Az önélet- rajzi regény javarészt megtörtént eseményeken alapszik, az épületben pár évvel ezelőtt még élt olyan lakó, aki személyesen ismerte a főhős modelljét, Juliska nénit. Mi több, a leírások szerint ő éppen olyan volt, amilyennek Szabó Magda Emerenc alakját formálta: zárkózott, mogorva, nyers és bizalmatlan – legalábbis a felszínen. Ahogyan a könyvben a házvezetőnő, Juliska néni is kiválóan főzött (nem csoda, egykor a Gundelben is dolgozott), az ő ételeiben is lehetett macskaszőrt találni (állítólag olykor 10-14 macskát is tartott a házmesteri lakban), sőt az is igaz, hogy egész életében a kriptájára gyűjtött. Ez utóbbi vágya sajnos nem teljesülhetett: Szabó Magda végakarata szerint hiába tették urnáját az ő és férje, Szobotka Tibor sírhelyére, Júlia neve nem kerülhetett fel a védett sírkőre. Az ajtóból Szabó István az Oscar-díjas Helen Mirren főszereplésével forgatott filmet, Mirren véleménye szerint Emerencet eljátszani pályájának egyik legnehezebb feladata volt. Az ajtó hozta meg Szabó Magda első nemzetközi elismerését is: a neves francia Femina-díjat, 2003-ban, az év legjobb nem francia regényéért. A döntés indoklásában a franciák számára talán legfontosabb két író, Flaubert és Proust műveihez mérték a könyvet.

Álmaink Ulpius-háza

Szerb Antal: Utas és holdvilág – Hunfalvy utca 2.

„Ulpius Tamásék fent laktak, egy nagyon öreg és rozzant házban. De csak kívülről volt a ház öreg és rozzant, belülről az is nagyon szép és lakályos volt, mint ezek az öreg olasz hotelek. Bár sok tekintetben kísérteties is volt nagy szobáival és műtárgyaival, olyan volt, mint egy múzeum. Mert Ulpius Tamás apja archeológus volt és múzeumigazgató. A nagyapja pedig valamikor órás volt, a boltja régebben ott volt abban a házban. Most már csak magánszorgalomból játszadozott nagyon régi órákkal és mindenféle különös óraműves játékszerekkel, amit maga talált fel.” Hogy Szerb Antal legismertebb regényének hősei a Hunfalvy utca 2-ben laktak, igazi városi legenda. Habár az író özvegye a nyolcvanas években egy újságcikkben határozottan cáfolta, a Facebookon az Álmaink Ulpius-háza oldalon még rajongói is vannak az épületnek. Bár az Utas és holdvilág hőseit, Tamást és Évát, vagy éppen a német ajkú nagyapát Szerb Antal valódi alakokról formázta, nekik sem volt semmi közük ehhez a bizonyos vízivárosi házhoz, amely viszont helyi szóbeszéd szerint egykor Erzsébet főhercegné titkos találkahelye volt. Az utcát az épület első ismert tulajdonosáról és lakójáról, a földrajztudós Hunfalvy Jánosról nevezték el, még életében. Egy kis kitérő után költözött be a házba a festőművész Csók István, ő 1921-ig élt benne. Hogy Ulpiusék pontosan hol lakhattak, nem tudni, de annyi bizonyos, hogy Szerb Antal nyitott szemmel járta a világot. Nem csak az Utas és holdvilágban ír aprólékosan olasz és magyar városokról, épületekről, írt például budapesti városismertetőt is Budapesti kalauz marslakók számára címmel.

A cikk eredetileg a Hamu és Gyémánt 2017. őszi számában jelent meg. A kiadvány megrendelhető a weboldalunkon keresztül. 

Fotó készítője: Vincze Dóra Szerző: Kuszkó Judit

Népszerű címkék:


Legyen gyűjtő, fizessen elő a Hamu és Gyémántra!

Szép, hasznos, értékes, prémium minőségű – a könyvespolcokon a helye.